Csokonai V. M. Állt. Isk. és Koll.
Hulladékudvar, szelektív hulladék
Kisfilm a nagybajomi értékekről
Menetrend: vonat (Jákó-Nagybajom…)
Kategória: Nem kategorizált 5 / 273 oldal
NAGYBAJOMfigyelő:
2020.június 15.
Kettős jubileumot ünnepelhetnek városunk röplabdása lányai.
*
Az első magyar bajnoki címet Kecskeméten nyerték 1995. június 18-án.
” A Magyar Köztársaság Diákolimpia Bajnoka 1995″ a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola: Albertus Adrienn, Tormási Orsolya, Meló Edina, Major Zsuzsanna, György Dávid Anita, Galba Karina, Kiss Katalin, György Rita, Orsós/ Szekeres/ Gabriella.
Nevelőedző: Nagy Zoltán. Iskolaigazgató: Tibol László.
*
A második magyar bajnoki címet Kalocsán érdemelték ki 2005. június 19-én.
” A Magyar Köztársaság Diákolimpia Bajnoka 2005″ a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola: Miklai Zsanett, Csik Lili, Teller Dóra, Bánhidi Brigitta, Németh Kinga, Galba Alexandra, Bába Mónika, Orczi Mariann, Ignácz Edina.
Nevelőedző: Nagy Zoltán. Iskolaigazgató: Dömötör Sándor.
*
Forrás: Csordás Zsuzsanna
Június 6-án (szombaton) kezdődött a V. Method Feeder Országos Bajnokság nagybajomi elődöntője
Az ország minden pontjáról érkeztek versenyhorgászok a nagybajomi Ötös-hárs halastóhoz, hogy megméressék magukat. A 60 benevező horgász között világbajnokokat és országos bajnokokat is köszönthetett Polyák Csaba, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) versenybizottságától, Fülöp József elnök, a Somogy Megyei Horgász Szövetségtől és Pirka Mátyás polgármester, az önkormányzat részéről.
A reggeli sorsolást követően a horgászok elfoglalták helyeiket, és a beetetés után kezdetét vette a verseny. A vasárnapig tartó program tétje az októberi döntőbe történő bejutás. Nagybajom színeit hárman képviselik: Bunovácz Róbert, Fekete Zoltán és ifj. Meló Sándor nagybajomi versenyzőkért szoríthatunk, hogy ősszel az országos döntőben is képviselhesse valaki településünket.
Vasárnap zárult a horgászverseny. A versenyzők összesen 1351 kg halat fogtak.
Eredmények:
-
Boldizsár Norbert Márk – Budapest
-
Szabó Bence – Budapest
-
Gyimesi Bence – Budapest
Az országos döntőbe 19 versenyző került.
Somogy megyét három versenyző képviseli: Zádori Péter, Gál Bence, Fekete Zoltán.
*
A rendezvény házigazdájának, a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület munkájának köszönhetően az őszi döntő helyszíne is Nagybajom lesz.
EREDMÉNYEK (TELJES LISTA)
Június 4-én országszerte megkondultak a harangok a trianoni békediktátumra emlékezve, Nagybajomban ezzel vette kezdetét a szűkkörű megemlékezés.
Horváth András római katolikus plébános és Fejér István református lelkipásztor közös imádsága után Nagybajom Város Önkormányzata, intézményei és civil szervezetek helyezték el koszorúikat a nagybajomi Trianon-emlékkőnél.
Ezután a művelődési háznál egy hársfát ültettek el a szervezők a 100 éves évfordulóra emlékezve.
A trianoni békediktátummal a történelmi Magyarország nemcsak területének több mint kétharmadát veszítette el, hanem magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát is.
Erre emlékeztek meg ma Trianon túrájuk utolsó állomásaként Nagybajomban a Somogyi Motorosok is, akik szintén koszorút helyeztek el az emlékkőnél.
Fotókat készítette: Bertalan Henth
Új feketególya fészek a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben
Néhány héttel ezelőtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi Őrszolgálatának tagja az igazgatóság Nagybajom-Homokpusztai állattartó telepén munkavégzés közben egy fekete gólya pár nászrepülését figyelte meg. A fokozottan védett madarak előszeretettel rejtik fészküket hatalmas, terebélyes tölgyfák alsó ágai közé. Az állattartó teleptől nyugatra található ilyen, és a korábbi években fészkeltek is ott fekete gólyák. A terület mostani átvizsgálása során azonban kiderült, hogy jelenleg ott nincs fekete gólya fészek.
Nagy meglepetésre, az állattartó teleptől délre húzódó – a tapasztalatok alapján jóval kevésbé ideális – égeresben figyelte meg távcsövével munkatársunk egy erdei fenyőn a fészekben kotló fekete gólyát.
Fotók: Nyemcsok Tamás (DDNPI_fekete_golya_1.JPG, DDNPI_fekete_golya_2.JPG, DDNPI_fekete_golya_3.JPG)
*
*
*
Atracélcincér – a „hűséges monofág”
Monofág fajoknak alapvetően az egyetlen ismert táplálékot fogyasztó fajokat nevezik. Számos ilyen rovarfaj található hazánkban is. Ez az életmód jellemzi a kis apollólepkét, amelynek hernyója a keltike fajokon fejlődik. A csalánoknak több ilyen fogyasztója is akad: a kis rókalepke, az atalantalepke, valamint több karcsúbagoly-, és medvelepke faj.
A fokozottan védett atracélcincér is beéri egyetlen tápnövénnyel, de kötődése nem korlátozódik kizárólag a táplálkozásra. Szinte teljes élete a védett kék atracélhoz kötődik.
Az áprilisban előbújó nőstények megtermékenyítésük után egy-két apró lyukat rágnak a növény szárára, és ezekbe helyezik el ugyancsak egy, vagy kettő petéjüket. A petéből még kora nyáron kikelő lárvák a növény gyökere felé rágják magukat. Ezt elérve késő nyáron, vagy ősszel bebábozódnak, és még a tél előtt kifejlődnek az imágók. Így telelnek át, majd a talaj felmelegedésével, és a növény virágzásával körülbelül egy időben bújnak elő rejtekükből. Ilyenkor is az atracélon töltik idejük nagy részét. Zavarásuk esetén tovább repülnek, vagy ha erre már nem marad idejük, – vagy hűvösebb időben erejük, – akkor egyszerűen levetik magukat a földre, ahol halottnak tettetik magukat egy ideig.
A hímek egyik atracélról a másikra szállva keresik a nőstényeket. Ha sikerrel járnak, általában a növényen történik a párzás is, így biztosítva évről évre a faj fennmaradását.
Szöveg és fotó: Bodó János (DDNPI_Atracélcincér.jpg)
Közös ellenségünk: a bálványfa
A koronavírus gyors terjedése felhívja a figyelmünket a globalizációval összefüggésbe hozható ökológiai problémákra is. A kontinensek közötti utazásokkal egy időben megkezdődött a növény- és állatfajok szándékos betelepítése és véletlenszerű behurcolása is. A nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és a fokozódó turizmus következtében egyre több élőlény jut el természetes előfordulási területétől távoli helyekre. Egyes fajok kiválóan alkalmazkodnak új környezetükhöz, és természetes ellenségek hiányában az őshonos fajokat kiszorítva hódítanak meg hatalma területeket, foglalnak el és alakítanak át természetes élőhelyeket.
Legagresszívabban terjedő, és így a legtöbb problémát okozó özönfajaink egyike a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A köznyelvben – tévesen – ecetfaként is emlegetett faj Kínában őshonos, Európában díszfaként kezdték ültetni a 18. században. Egyenes, szürke törzséről, nagyméretű, szárnyasan összetett leveleiről és jellegzetes, kellemetlen szagáról könnyen felismerhető.
Nagyon gyorsan terjed, a talajban nitrogén-felhalmozódást idéz elő, ráadásul olyan anyagokat juttat a környezetébe, amelyek gátolják más növények növekedését. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és gyomfajok (csalán, ragadós galaj, bodza) kezdenek el megtelepedni. A termőhelynek ez a kedvezőtlen átalakulása csak nehezen és költségesen visszafordítható folyamat.
A bálványfa elleni védekezés csak úgy lehet hatékony, ha megelőzzük tömeges megjelenését. Mivel általában zavart területeken jelenik meg és onnan terjed a messze repülő magok, vagy a rendkívül intenzíven növekedő gyökérsarjak segítségével, sokszor a településekről, építkezések környezetéből, kiskertekből kerül a természetes élőhelyekre.
Sokat tehetünk terjedésének megállítása érdekében, ha a kikelő egyedeket azonnal kigyomláljuk!
Megerősödött állományait már csak folyamatos, többszöri permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel és fainjektálással lehet elpusztítani. Ez a vegyszeres kezelés azonban költséges, további környezetterhelést jelent és hatékonysága sem garantálható minden esetben.
*
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt partnereként támogatást nyert több értékes gyepterület természeti állapotának javításához. Egyik projektelemként a Szársomlyó fokozottan védett gyepterületein is terjedő bálványfa visszaszorítása érdekében végzünk beavatkozásokat. Az eredmények hosszú távú megőrzéséhez azonban elengedhetetlen fontosságú, hogy a környező szőlők, kertek tulajdonosai szintén gondoskodjanak a területükön megjelenő bálványfaegyedek eltávolításáról.
Szöveg és fotók: Dévényi Borbála (DDNPI_balvanyfa_1.jpg, DDNPI_balvanyfa_2.jpg, DDNPI_balvanyfa_3.jpg)
A KÉPRE BÖKVE OLVASHATÓ A BÉKALENCSE MÁRCIUSI SZÁMA
ÖSSZESEN 10 OLDAL. AZ EGÉSZ HÍRLEVÉL OLVASÁSÁHOZ BÖKJ AZ ELSŐ OLDALRA!
FONTOS!!!
Tisztelt Szülők!
Az EMMI 3/2020. (III.14.) határozatának, amely a tantermen kívüli digitális munkarend bevezetéséről szól, 4. pontja értelmében a szülők igényei alapján és indokolt esetben a területileg illetékes tankerületi központ köteles megszervezni munkanapokon kiscsoportos formában a tanulók felügyeletét.
Ennek megfelelően a mai napon a Kaposvári Tankerületi Központ igazgatója az alábbiakat határozta meg:
-
Azon tanulók részére, akik nem értesültek az új munkarendről hétfőn felügyeletet kell szervezni (maximum 10 fős csoportban)
-
A felügyeletet a későbbiekben is biztosítani kell azon tanulók részére, akik otthoni tartózkodása a szülők foglalkoztatása kapcsán „közérdekből” nélkülözhetetlen (közellátások területe).
A fentiekkel összhangban a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium vezetőjeként az alábbiakat határozom meg:
-
Március 16-án 11.00-ig kérem lehetőleg írásban (ez lehet email is) eljuttatni intézményünkbe kérelmüket, ha 6 – 12 éves korú gyermekük felügyeletét végkép nem tudják megoldani, hogy az iskola biztosítsa ezt reggel 7.30-tól 16.00-ig.
-
Indokolt eset: a szülő foglalkoztatása és elvégzendő munkája közérdek (egészségügyi dolgozó, a katasztrófavédelemnél, rendőrségnél dolgozik, egyéb nem szünetelő közfeladatot lát el, postánál, tömegközlekedésnél…stb.)
-
A felügyeletet 10 fős kiscsoportban, csoportonként egy tanteremben és folyamatosan egy fő dolgozónk (pedagógus vagy pedagógiai asszisztens) látja el. A rendelkezésre álló kapacitások figyelembevételével a felügyelhető tanulók létszámát egyelőre 30 főben határozom meg.
Ennek értelmében:
-
Azokat a tanulókat, akik információ hiány miatt március 16-án intézményünkben megjelennek, felügyeletét addig tudjuk biztosítani, amíg biztonsággal haza nem tudjuk juttatni. Erről igyekszünk a szülővel telefonon egyeztetni.
-
További felügyeletet csak azoknak a gyermekeknek biztosítunk, akiknél a szülő, gondviselő ezt kérte és a fentiek alapján indokoltnak tartjuk. Kérem ebben az esetben a gyermek étkezéséről is gondoskodni szíveskedjenek, mert az EMMI és a tankerületi határozat alapján az intézmény épületén belül étkezés nem biztosítható a tanulók számára.