Nagybajomi hírek oldala

Szerző: Kiss Zoltán 1 / 283 oldal

Gyíkény – gyákány

NAGYBAJOMfigyelő:
2024. június 13.

Gondolkodom, tehát vagyok

Van egy gyermekmondóka, mely valamikor eszmélésemkor ragadt rám és csak az első két-három sorára emlékszem, a többit később ragasztottam hozzá. Ezt talán 4-5 évesen hallottam először Gyékényesen (Gyikönyösön).
Így hangzik:

Gyíkény – gyákány
Gyün a Gyura bátyám.
Tököt hoz a hátán.
Ha könnyü fővöszi,
Ha nehéz, letöszi.

Erről a mondókáról eszembe jut Gyékényes állomásával együtt, és Zákány.

A gyékényesi vasút állomás vasúti csomópont, melyből vonatok indulnak Zákány – Őrtilos (Légrád – még az ötvenes évek elején is – Nagykanizsa – Székesfehérvár – Budapest,

Gyékényes – Porrogszentkirály – Csurgó – Somogyszob – Kaposvár – Dombóvár – Pusztaszabolcs – Budapest,

Gyékényes – Berzence – Szigetvár – Pécs,

Gyékényes – (a drávai hídon keresztül) Kotor – Zágráb – Fiume felé.

Minden irányban az Ős-Dráva kavicsos talaján haladnak a töltések. Bizonyítják ezt a vasútvonal mellett levő működő, vagy elhagyott kavicsbányák.

Mi indokolta ezeknek a vasúti megállóhelyeknek az elnevezését? Szerintem az, hogy a vasút építésekor a megállók ezeknek a településeknek a közigazgatási területén épültek. Így a Porrogszentkirályi-állomás, Gyékényesi-állomás, Zákányi-állomás. Szerintem ez igaz a Légrádi-állomásra is, amit ma Őrtilosi-állomásnak hívnak.
Véleményem szerint az a település melyet ma Zákánynak neveznek csak a vasút építése után alakult ki. Vasutasok telepedtek le a Gyékényesi-vasútállomás és a Zákányi-vasútállomás között, ezért nevezték valaha Zákánytelepnek.

Mi közöm van Gyékényeshez?
Apám itt volt háború után főjegyző.
Itt voltam első osztályos.

Mi közöm volt Zákánytelephez, a Gyékényesi-állomáshoz?
Nagyszüleim, nagynénéim, nagybátyám itt laktak, itt dolgoztak. Apám itt gyerekeskedett.
Itt jártam harmadik osztályba apám rokkant nyugdíjazása után, rettegve a kitelepítésektől itt húztuk meg magunkat.
A kis utca, melyben nagyszüleim háza állt nagyjából a zákányi vasútállomásról indult és a látóhegyi feljáró és az akkor már álló betonhíd között ért ki. Ma talán Rózsa utcának hívják. Egyik szomszédunk annak a háznak a tulajdonosa volt, akinek az épületét megvette az egykori tanács. Később itt lakott az egykori tanácselnök, majd az iskola egykori Vida nevű tanára. A másik szomszédban Magyar Terkáék laktak, akivel udvarukon sokat játszottam.
Az utca végén a kovácsműhely állt. Szabó bácsit és gyermekeit is már Gyékényesből ismertem. Dodi már nagyobb fiú volt, elsősorban Pityuval barátkoztam. Tőlük kaptam egy okarínát. Előbb Pityu megtanított furulyázni, majd okarinázni.
Pajtásaimmal sokat játszottunk az utca végén elterülő, általunk Háromszögnek nevezett réten. Játszottunk a zákányi állmás mögötti patak dzsumbujában. Vagy szánkóztunk az utca végén levő lejtőn a patak felé.
Az iskola jelenleg is a Gyékényesi-vasútállomás közelében van. Naponta a környékbeli gyerekekkel a vasút mellett jártunk iskolába. Tóth Sanyira, Flór Lacira emlékszem. Mindketten a Zákányi-vasútállomás melletti vasutas kaszárnyában laktak. Utunk a focipálya és a mellette fekvő vasúti őrház előtt vezetett el. Az őrház melletti gödörbe megállt a víz, mely télen befagyott. Hazafelé ennek jegén csúszkáltunk. Iskolába-, hazafelé menet huzigáltuk a teherkocsik alján lévő kart. Tetszett, hogy pisszegett. Az őrházzal szemben vasúti átjáró nyílott, melyen át (ha jól emlékszem) meg lehetett közelíteni a vasúti fordítót és a Barákát.
Egy alkalommal magasra nőtt magos sóskát szedtem az őrházzal szemben, melyet iskolatáskám fedele alá fogattam. Hazaérve édesanyámmal főzeléket főzettem belőle. Azóta szeretem a sóska főzeléket tükörtojással, párolt-krumplival.
A Baráka egy vízzel teli elhagyott kavicsbánya gödör volt, melyben fürödni is szoktunk.
Nagybátyám, Géza bácsi fiatalon vasúti kocsi rendezés közben megsérült. Összenyomta a kocsi ütközője. Túlélte. Nyugdíjazták. Lelki sérüléséből talán haláláig nem gyógyult meg. Feleségétől elvált. Talán a család sem tudta, hogy a későbbiek során mi történt feleségével, kisfiával. Ügyes kezű ember volt. Ma is emlékszem arra az elég nagyméretű vasúti személykocsira és teherkocsira melyet számunkra barkácsolt.
Zákánytelepen nagyon szűkösen éltünk. A három szobás házban nagyszüleim, Manci néném, Géza bátyám, és négytagú családunk. Géza bátyámat csak ritkán láttuk. Napközben eltűnt.
A konyhakert mögött folyt el a patak. A rengeteg béka mellett, melyeket összefogdostunk, a patakban láttam először élő halat. Egy színes naphal volt.
Géza bátyám mogyorófa vesszőből, zsinegből, parafa dugóból készített egy horgászfelszerelést. A végére egy gombostűből horgot hajlított. Kivitt a Baráka partra egy bokor alá és otthagyott. Ekkor horgásztam életemben először és utoljára. Amint bedobtam a horgot, a kukacokat a békák leették. Alig vártam, hogy jöjjenek értem.

Vajon mit írjak le több mint hetven éve történtek után? Amit az akkor nyiladozó értelmű nyolc éves kisfiú átélt, akire ráragadt szüleinek félelme. Azt, hogy bármelyik éjszaka jöhet a fekete kocsi és az azt követő teherautó, elhurcoljon bennünket és az Ötvöskónyiba menekült özvegy déd-mamámat és nagymamámat. A rendszer ellenségnek tekintett bennünket, csak azért, mert éjjel nappal robotolt, nélkülözött és gyűjtögette a vagyont a család, vagy az apám a családja szegénysége miatt csak úgy tudta a jegyzőtanfolyamot elvégezni, hogy szegénykonyhán, majd később valamelyik  szombathelyi parókián ebédelt.
A rendszer nem volt tekintettel semmire.
A tágabb rokonságban: szétszakították kereszt-szüleimet gyermeküktől. Hortobágyra vitték őket. A nagyszülők a Duna másik oldalára menekültek az unokával.
Nagybátyám unokájával, fiatal terhes unokamenyével Hortobágyon találta magát egy trágyával telt birka-hodályban.
A környékből éjszaka a kitelepítendőket a Gyékényesi-vasútállomáson vagonírozták be. A gyékényesi-állomáson dolgozó vasutasok sejtették a transzport indításának idejét a látszólag indokolatlan szerelvény összeállítás miatt. Ennek híre a kisgyerek füléhez is eljutott éjszakai rettegést okozva.
A falvak értelmes, törekvő lakosságának egy részét kitelepítették, másik részének egy része csapot, papot, vagyont hagyva elmenekült. Beolvadt a „munkásosztályba”. Később nagyon kevesen költöztek haza. Sőt a favak értelmes tanult gyermekeinek jó része is a városokban kötött ki.

Zákánytelp 1951-52. 3. osztály
Az első sor bal szélén ülök

Az iskolában Belénessy Alajosné, Zsóka néni lett a harmadikos tanító nénim.
Az osztályban az ablak felőli sor bal oldali részén ültem, valahol a sor közepén. Geszti Öcsi (Gyula) volt a padtársam. Ennek az oszlopnak első sorában ült jobb oldalon Hargitai Tibike. Akik ismerték tudják, miért írok róla. Elfogadást, kitartást, szorgalmat tanultam tőle. Szégyelltem magam, amikor hangosan kellett olvasnom, amikor a füzetemet kellett összehasonlítani az övével. Én, utólag magam által megállapítva, diszlexiás, diszgáfiás és bizonyos mértékig talán diszkalkuliás is voltam. Mégis matematika tanár lettem. Ezt talán Hargitai Tibi példájának is köszönhetem.
Egy alkalommal Zsóka néni korrepetálásra hívott lakásukra. Épp a száz szorzattá bontását tanultuk. Konyhájukban az asztalnál ültünk. Csabi fia akkor talán 2-3 éves lehetett. Hallottam és láttam, hogy a szobából a konyhába lopakodott és csendben figyelt.
Jó kis osztály voltunk. A gimnáziumban osztálytársam lett Óvári Marika és Rengel Margit. Még legalább öt évfolyamtársam volt a párhuzamos osztályokban.
Szüleim ismerték a Geszti családot. Az is előfordulhat, hogy Öcsivel együtt végeztük az első osztályt Gyékényesen.
Geszti tanító bácsi rábeszélte édesapámat, hogy írasson be furulya szakkörre, mert tisztítja a hallásomat. Máig el tudom furulyázni a Szulikómot.
A gimnáziumból emlékszem Gyula húgára Matildra. Nővérére, aki harmadikos koromban talán nyolcadik osztályos és halálosan szerelmes volt. Mindkét lány pedagógus lett.

Az iskola utcájának végét és a vasútállomás épületét egy fekete út kötötte össze. A Fekete-út a rá hordott salaktól volt fekete. Ezen az úton keresztül gyakran látogattam Gizi nénémet akkori munkahelyén a vasúti személypénztárban. Egy-egy vonat érkezése előtt a folyosóról behallatszott amint Tarjányi bácsi kulcsait csörgetve nyitja az ajtókat, kapukat.

A szűkös helyen rosszul éreztük magunkat. Elsősorban édesanyám. Amint enyhült a politikai helyzet Porrogszenkirályra – haza – költöztünk. Nem a családi házunkba, hanem albérletbe a bolt és Makárék közé a Csicseri féle házba. Az udvari házban lakott a község párttitkára. A hátsó szobába tanyáztak a berényi gépállomás traktorosai.

Kiss Zoltán

Kapcsolódó írások:

Feltámadunk (első rész)

FELTÁMADUNK (második rész)

FELTÁMADUNK (második rész)

NAGYBAJOMfigyelő:
2024. június 13.

Panasz

Emlékezem, tehát vagyok

„… és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;…”
Miatyánk

„Fájó szívem majd meghasad,
Nem találom sírhantodat…”
Grúz népdal (Szulikó)

2022-ben mindenszentekkor a telepi temetőben jutott tudomásunkra, hogy meghalt Dénes Vince unokaöccse. A közös sírban nyugvó nagyszüleimre, nagynénémre és az ő férjére, Vince bácsira lett temetve.
(Talán váratlanul történt halála?  Nem fekszenek felmenői (apja, anyja) a temetőben? Talán nincsen felesége, gyermekei, unokái?)
Megdöbbentett, de túltettük rajta magunkat.
Nem kellett volna.

Öcsémék Dunaújvárosban laknak. Ők is látogatják a temetőt.  2023. október 27-én este szól a telefon. Öcsém keresett, hogy nem találták nagyszüleink és Gizi nénénk sírját. Nem tudtak nagyszüleink sírján mécsest gyújtani. Helyén egy új síremlék áll, melyen egy idegen név szerepel. Mondanom sem kell, éjjel nem tudtam aludni. Rendkívül bántottak a történtek.

Feleségemmel, egyik fiammal mindenszentek napján mi is a temetőbe látogattunk, mint minden évben.
Az öcsém által elmondotthoz képest valamelyest változott a helyzet.
Az új síremléken van a régi síremlékből kivágott gránittábla, mely rögzítése miatt bármikor széttörhet.

Az új síremlék felállítása a síremléket építtető család azon szándékát mutatja, hogy a régi márványtábla eltávolítását követően, szeretett nagynéném halála után közel 50 évvel, szülei és saját sírja a temetőből eltűnjön. A sír egy számunkra idegen család sírhelye legyen.

Nem tudok belenyugodni abba, hogy nagyszüleim sírja a számunkra idegen család családi sírhelye lesz.  Ahogy leszármazottaim, öcsém leszármazottai sem felejthetik el dédszüleiket.

Felháborodásomban panaszomat már talán másnap egyéb kéréssel e-mailben elküldtem a település polgármesterének, melyet ajánlott levélben megismételtem. A levélnek ott kell leni az önkormányzat irattárában, mert ellenőriztem. Megkapták.

Miért éppen a polgármesternek panaszkodtam?

A helyi rendeleteket az önkormányzat alkotja. Melynek irányítója a polgármester. Olvastam az önkormányzat az üggyel kapcsolatos rendeletét. Ők a rendelet szerint nem hibáztak. Ahhoz, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő, a helyi rendeleten kellene változtatni.

A polgármester kötött szerződést a temető üzemeltetőjével. Végső soron az önkormányzat felelős az üzemeltető által elkövetett törvényességi és egyéb (pl. szokásjogi) hibákért.
Én úgy látom, hogy mivel a temetőnek két tulajdonosa is van, az új tulajdonos által vásárolt temetőrészen (önkormányzati) nincs temetkezés. Anyagi okokból a régi temetőrész lehető legteljesebb kegyeletet is sértő kihasználását az önkormányzat az üzemetetőknek, temettetőknek elnézi. Ez a saját képzelgésem.

A hatósági feladatokat a település jegyzője látja el. A jegyző „főnöke” a polgármester. (A megállapításba bele lehet kötni, de ez a tényen nem változtat.)

Az ügyben lényeges szerepe van a temető üzemeltetőjének. Több szempontból is. A szerződést az üzemeltetővel a polgármester kötötte. Tevékenységéért a polgármester is felelős. A szerződésben az is bent van (nem szó szerint idézem), hogy szakmailag segít a helyi rendelet módosításában is.

Panaszomra a polgármester máig nem reagált. (Igaz nem is kértem.)  Hogy intézkedett-e, nem tudom.

Polgári pert indíthatnék. De hát több mint nyolcvan évesen?

Kiss Zoltán

Kapcsolódó írások:

Feltámadunk (első rész)

Gyíkény – gyákány

A NAGYBAJOMI 2024. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS HIVATKOZÁSOK (LINKEK)

Utoljára frissítve: 2024.06.04. 15:30 óra

NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA:
https://www.valasztas.hu/onk2024

HELYI VÁLASZTÁSI IRODA:
https://nagybajom.hu/valasztas-2024/

 A választás menete:

Minden választópolgár értesítést kapott a Nemzeti Választási Bizottságtól a szavazóköri névjegyzékbe vételről. Kérjük, alaposan olvassa át. Az ott leírtak szerint járjon el.

A szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól a választók négy, a nemzetiségi választójegyzékbe felvettek öt szavazólapot kapnak.
Érvényes a szavazatuk Nagybajomban, ha szavazólapjukon lévő karikákba két egymáskeresztező vonallal adják le szavazatukat

1 polgármester jelöltre

6 képviselő jelöltre

1-1 (párt)listára

illetve a nemzetiségi névjegyzékben felvettek
5 nemzetiségi jelöltre adják le szavazatukat.

KÉRJÜK, MINDENBEN KÖVESSÉK A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG KÉRÉSEIT! 
SZABÁLYOSAN SZAVAZZANAK!

POLGÁRMESTER  JELÖLTEK:

https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/15/telepulesek/131?tab=candidates&filter=mayor

3 jelölt

A választólapon lévő sorrend a 42/2024. (V.06.) számú HVB határozat szerint

 

https://www.facebook.com/profile.php?id=61558392223830

 

KÉPVISELŐJELÖLTEK:

https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/15/telepulesek/131?tab=candidates&filter=individual-list

12 jelölt

A választólapon lévő sorrend a 43/2024. (V.06.) számú HVB határozat szerint
 
ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT:
 

BAJOMI KRÓNIKA 2023. december

20. ÉVES AZ IFIKÖR

KARÁCSONYI GÁLAEST

Történelmi és emberi lecke fiúknak, lányoknak

NAGYBAJOMfigyelő:
2023. december 08.

 

Salai Lidia emlékére

Szalai Lidia emlékére

Mostanában ritkán veszek kezembe könyvet, érdeklődésemet mégis felkeltette egy nemrég megjelent mű. Településem, vagy az itt élő emberek sorsa, életútja mindig is érdekelt, mert nekem ez a „történelem”, a valóság.

A Milbacher név a maga szokatlanságával, ritkaságával kitűnt a többi családnév közül, de a család sem volt átlagos. Volt szerencsém ismerni mindegyik tagját, ideig – óráig egy munkahelyen is dolgoztam velük. Tudtam, hogy több, talán tizenöt másik családdal együtt a világháború alatt menekültek délről a szerb és horvát nacionalisták elől. Többször felvetődött bennem, hogy jó lenne megörökíteni ezeknek a családoknak a történetét, mielőtt mindenki elfelejti, de azt hiszem, ma már késő. Éppen emiatt nagy örömömre szolgált, amikor kezembe vehettem Milbacher Róbert Keserű víz című könyvét.

A könyv központi alakja nagyanyja, azonban felmenői életével is megismerkedhetünk a jobbágyfelszabadítás körüli időkig. A mű a levéltári dokumentumok, a hiányos családi emlékezet, és a bevallottan tévedéseket is feltételező fantázia elegye, a szerzőre jellemző, a nagy klasszikusoktól eltérő, a családra jellemző, néha nyers stílusban. Mai világunkhoz képest a család és a nagyanya elképzelhetetlenül küzdelmes életéről szól a regény. Őszinte, a családi szennyesbe is betekintést engedő, ennek ellenére nagyon emberi, szimpátiát keltő az én értelmezésemben. Felkavaró élmény egy ilyen könyv elolvasása, de valószínű, hogy még sokan vagyunk, akik értjük, mit és miért akart közölni velünk a szerző. Köszönöm Róbert, köszönöm docens úr!

 

Nagybajom, 2023. dec.7.                                         Major Tibor   

 

Major Tibor a NAGYBAJOMfigyelőn megjelent írásai:

BAJOM HUMORA I.

BAJOM HUMORA II.

BAJOM HUMORA III.

BAJOM HUMORA IV.

BAJOM HUMORA V.

BAJOM HUMORA VI.

Litera-díjat nyert a Gyergyai falujából indult író

 NAGYBAJOMfigyelő:
2023. november 4.

  Milbacher Róbert nagybajomi származású író, irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének docense, Átkelés a városon című novellájával Litera -díjat nyert. A Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából kiírt novellapályázatban a fiatal irodalmárokból álló zsűri arra volt kíváncsi, hogy egy nem Budapesten született ember szemszögéből milyenek a budapestiek. Kik ők, különböznek-e az úgynevezett vidékiektől. Van-e budapesti, illetve vidéki identitás, életérzés, világlátás, létezik-e valójában a Budapest-vidék ellentét. Ezért meghívásos pályázatukra nem budapesti születésű és többnyire vidéken vagy Budapesttől távol élő írókat kértek fel, hogy írásaikkal mutassák be, hogy milyen az egyes település lakóinak viszonya a fővároshoz. A nagybajomból indult szerző több regényében is gyermekkorának helyszínére, a falusi világra tekint vissza. A Literának nemrégiben az irodalommal való találkozásról beszél, felidézve gyermekkori emlékeit: -Ebben a zárt világban nagyon jónak számított az iskola, és volt egy könyvtár a faluban. A könyvtáros, Éva néni nekem második, szellemi anyukám volt tulajdonképpen. Egyedül élt és gyermekévé fogadott egy kicsit. Nekem tőle jött az irodalmi kultúra. A nagyanyámtól jöttek a mesék, mert tényleg nagy mesélő volt. A könyvtárból pedig Éva néni által eléggé megválogatott és személyre szabott könyvajánlatok. A Delfin-sorozatok például fantasztikusak voltak. Meg is vettem a gyerekeimnek vagy nyolcvanat belőle egy egyetemi könyvvásáron. Alap volt, hogy klasszikusokat olvastunk, indiános könyveket, Winnetout, Verne Gyulát. Fekete Istváné volt a másik fontos hatás, aki annak idején nagyon inspiráló volt, nagy élmény. Nem azért, mert kulturális útvonalat nyitott, mint Gyergyai, hanem nála találkozhattam azzal a tapasztalattal, hogy minden, ami körülvesz élettel van teli és a világ beszél hozzánk.

Andricz Gabriella
      újságíró

  Fotó: facebook

 

Feltámadunk (első rész)

NAGYBAJOMfigyelő:
2023. november 2.

Gondolkodom, tehát vagyok.

Kegyelet

Scripta manent

Emlékezem, tehát vagyok

 Úgy érzem, túl a nyolcvanon megoszthatom a következő gondolatokat.

Saját történelmem van, mely a tanultakból, a számomra fontos emberekből, halottakból, saját emlékeimből rakódott össze. Lehet, hogy ez – sőt szinte biztos – hogy nem esik egybe a hivatalos történelemmel, az egyének saját történeteivel, saját történelmével.
Ez a saját történelem sok mindent meghatároz az egyén életében.  A dolgokhoz való hozzáállását, de politikai nézeteit is.

Apám szüleinek családja: Kiss József, Kiss Józsefné született Loncsár Anna. Gyermekek: József, Anna, Margit, Géza és Gizella.
Nagyapám, talán nagyanyám is berzencei – nagyanyám vagy talán szentai -születésűek voltak. Nagyapám egy szegény berzencei földműves, egykori uradalmi cseléd (Kiss Vendel) második gyermeke a déli vasút építése után a vasútnál helyezkedett el. (Megjegyzem, az 1940-es évek elején a köztisztviselőknek bizonyítani kellett magyar származásukat (zsidó-törvény). Apám köztisztviselő – jegyző – volt. Beszerezte felmenői anyakönyvi kivonatait, melyek valamelyik fiókban megvannak. Bizonyos következtetéseket ezekből vontam le.)
Nagyapám a monarchia idején Zágrábban szolgált utazó vasutasként (fékező). Bejárta szinte az egész Magyarországot. Fiumétól Budapestig, Zágrábtól Brassóig. 1912-ben költöztek Zákánytelepre. Később vonatvezető lett. A vonatvezető nem egyezik a mozdonyvezetővel. Személyszállító vonatokon az első kocsiban teljesített szolgálatot. Felelt a menetrend betartásáért, a vonat rendjéért. Hozzá tartoztak a kalauzok (jegyvizsgálók) is.
Első lakásuk az a vasutas-laktanya volt, mely a zákányi és a gyékényesi állomás között állt. Ha jól emlékszem az egykori MÉK helyén. Az első világháború kitörésekor az utolsó géppel (mozdonnyal) mozdonyvezető társával a zágrábi állomás utolsó bevételét ők menekítették Gyékényesre.
A hivatalos munkahelyén kívül gazdálkodott is. Emlékszem rá, két kocsiba fogott tehenével a Dráva menti földecskéjén kaszált sást hozta haza, ahova a határ közelsége miatt csak engedéllyel léphetett. Volt egy kis szőlője is a Látóhegyen, melyre nagyanyám halála előtt egy kis épületet (pincét) építtetett. Ezt a szőlőt adta el Vince bácsi és osztotta el igazságosan az örökösök között. Feleségem kapott még Manci nénémtől egy gyűrűt.
Vince bácsi halála után megkaptuk Gizi néniék fényképeit. Ennyi a zákányi örökségünk.
Nagyanyám hivatalosan háztartásbeli volt. Főzött, nevelte öt gyermekét. Apám öt éves korában költöztek Zákánytelepre. Ekkor apám horvátul jobban beszélt, mint magyarul.
Felnőtt korára a következők maradtak meg emlékezetében. „Vlaska ulica devet deszet csetri á Zágreb. Opaznoevan szenagnuti; szoldát.” –  Ha jól idéztem. –
Nagyapám soha nem tanult meg horvátul. Apám szerint nagyanyámra a szomszédasszonyoktól ráragadt a konyha-horvát.

Apám gyermekként sokat dolgozott a Rózsa utcában felépített családi házukon.

Gizi nénémék először egy négy családos szolgálati lakásban laktak a vasút mögött. Majd építkeztek a Május 1. utcában, eladva azt a telket, melyet szülei vettek számára a Május 1. utcában a domb tetején. Ha jól emlékszem, akkor még egy „tornyos” ház állt a telek állomás felé eső részén. Télen ide jártunk szánkózni a dombos telken lecsúszva.
Dénes Vincéné Gizi néném a polgári iskola elvégzése után eladó volt a porrogi hangyaszövetkezeti botban.( Apám ekkor segédjegyző volt a porrogi községházán.) Majd nyugdíjazásáig a gyékényesi állomáson dolgozott személy-, később árú-pénztárosként.
Férje Dénes Vince vasúti tisztként a gyékényesi állomás gazdasági ügyeit vezette. Rovancsolni járt a vasútvonal menti állomásfőnökségekre.
A gyékényesi állomás mögött 1945 előtt egy országzászló állt. Az országzászló megszüntetése után a zászlót évtizedekig a Május 1 utcai lakásukon rejtegette.

Gyermektelenek lévén kivették részüket a falu fejlődésében. Nagynéném sokat tett a Zákánytelepi Takarékszövetkezet létrehozásáért. Gizi néni és Vince bácsi, akik bérma keresztszüleim voltak, köztiszteletben álltak munkahelyükön és a településen is.

Először Gizi néném halt meg. Vince bácsi temetésén a halálos csöndben a gyászolók között megszólalt egy hang: – szavaira pontosan nem emlékszem lényegét írom le a hallottaknak – Szégyen az, hogy a halottat és halott feleségét volt munkahelyük képviselői nem tisztelték meg azzal, hogy utolsó útjára elkísérik, pedig életükben mennyit tettek. Nem szólt senki, hogy itt vagyunk.

Gizi néni, drága Gizi néni.

Ő volt a család összetartója férjével Vince bácsival együtt.
Nem csak nagynéném volt, hanem keresztanyám és bérmakeresztanyám is.

Egy családi történet:
Vince bácsinak odatette a csirkecombot. Ő tiltakozott, nem akarta elfogadni. Tette át Gizi néninek. Végül Gizi néni kidobta az ablakon.

A főiskolai kollégiumból hazajövet (a két vonat között) be kellett mennem irodájába. Kolbásszal várt, Megetetett. Állítom, családja kolbászkészletét én ettem meg. Távozásom után bűzlött az irodája a kolbász szagtól.

Rajongott a gyerekekért. Nem lehetett gyerekük.

Emlékeim szerint hosszabb időre soha nem ment el. Egy kivételt azért tudok. Császárral született első gyermekem születése után egy hétre eljött hozzánk segíteni. Gábort babusgatta, segített pelenkázni, pelenkát mosni, a babát etetni.

Minden évben a Rózsa utcai családi házat, ahol Manci néni lakott , az Érdről hazautazó nővérével, Annus nénivel, kitakarították.

Az EMBERNEK, minden embernek vannak vérszerinti szülei, rokonai, felmenői.
Ez nem hitbéli-, jogi-, nem politikai-, még csak nem is biológiai kérdés, ez egyszerűen tény.

Írta:

Kiss Zoltán
a berzencei  temetőbe pihenő idősebb Kiss Vendel dédunokája,
a zákányfelepi temetőben eltemetett idősebb Kiss József unokája,
és a porrogszentkirályi temetőbe temetett Kiss József fia.

Kapcsolódó írások:

Feltámadunk (első rész)

Gyíkény – gyákány

 

 

Bölcsőde átadás Nagybajomban

NAGYBAJOMfigyeiő:
2023. szeptember 26. Utoljára fissítve: 2023.09.26. 18:00

Fotók: Németh András. Galba Karina

A régi és az új

2023. szeptember 26-án 11:00 órakor átadták – a régi bölcsőde helyén – az új
háromcsoportos bölcsődét.
Az ünnepélyes megnyitón a résztvevőket köszöntötte Pirka Mátyás Nagybajom Város
polgármestere, Biró Norbert a Somogy Vármegyei Önkormányzat elnöke, Dr. Neszményi
Zsolt főispán, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vezetője. Az ünnepi beszédek után a
történelmi egyházak vezetői megáldották az épületet és az intézmény közösségét.
Majd a résztvevők az óvodások műsorát láthatták.
Törő Krisztina, a Nagybajomi Mesevár Óvoda és Bölcsőde vezetője a szülők, a gyerekek és az
intézményben dolgozók nevében megköszönte az új bölcsődét.
A vendégek ezután megtekintették az új intézményt.

Nagybajom Város Önkormányzata, „Bölcsőde építése Nagybajomban” címmel sikerrel
pályázott a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében, amelyre 350 millió
forintos, 100%-os intenzitású támogatást kapott.
A projekt egy újépítésű bölcsődeépület építése 3 csoportszobával, közvetlenül az óvoda
épülete és az orvosi rendelő mellett.
A bölcsőde épületét a szülők és a gyerekek a Fő utca felől közelíthetik meg, a
személygépkocsival érkezők szilárd burkolatú parkolási lehetőségei megoldottak. A
kerékpárral közlekedők részére kialakított tároló áll rendelkezésre.
Az előtérhez közvetlen kapcsolódnak az átadó helyiségek, melyből közvetlen
megközelíthetők a csoportszobák, illetve a fürösztő helyiségek.
A csoportszobákhoz kapcsolódik a fürösztő-biliző és külső részben fedett terasz, mely
kiegészítő mobil árnyékolóval teljesen lefedhető.
A teraszokhoz egy-egy WC helyiség kapcsolódik. Mindhárom csoportszobához külön tároló
helyiség tartozik. A bölcsőde belső udvarrésze megfelelő teret biztosít a szabadban való
tartózkodáshoz. Telepített, illetve mobil mozgásfejlesztő eszközök segítenek abban, hogy az
eltöltött időt hasznossá tegyük gyermekeink számára. Az udvarról nyílik egy épülethez
tartozó összevont játékraktár, e mellett az eszközök megfelelő raktározási körülményeit
segíti egy kinti, fából készült tároló ház.
A két gondozási egység három csoportjában tágas, világos, terek várják a gyermekeket,
melyek esztétikus bútorokkal és életkorhoz, fejlettséghez illő játékokkal, eszközökkel vannak
felszerelve.
Az épület központi teréből, lépcsőn juthatunk az emeletre. A szabványban előírt:
raktárhelyiségek, mosoda, takarító szertár, irodák, kisgyermeknevelői szoba, valamint
teakonyha, öltöző és vizesblokk, irattár, gépészet kaptak itt helyet.
A központi térből közelíthető meg a konyha, mely melegítő konyhaként működik.
Az épület környezete, valamint a belső terek akadálymentesek.

Az alternatív energiaellátás az épületben biztosításra került, a tetőterasz két oldalán
napelemrendszert telepítettek.
A most átadásra kerülő bölcsőde nagymértékben hozzájárul Nagybajom város jelenkori és
jövőbeni fejlődéséhez, fiatalokat megtartó erejéhez. Azon túl, hogy jelentősen megnöveli a
szolgáltatást igénybe vevők létszámát, hiszen az eddigi egy csoport helyett szeptembertől
három csoportban fogadjuk a gyerekeket, segíti az anyák korábbi visszatérését a
munkaerőpiacra. A gyermekek napközbeni ellátása mellett a jövőben lehetőséget látunk
további szolgáltatások biztosítására is- mint időszakos gyermekfelügyelet, korai fejlesztés,
prevenciós egészségügyi programok, tréningek.

 

A sajtóközlemény letölthető:

PDF

 

 

 

 

 

 

BÚZA ÉRTÉKESÍTÉSE Zrt. TAGOKNAK

1 / 283 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén