NAGYBAJOMfigyelő:
2012.december 9.
„A víz szalad, a kő marad, a kő marad”
Wass Albert:
Üzenet haza
Talán testvértelepülésünkhöz – Gyergyószárhegyhez– köthető Zöld Lajos könyv címéből és mondanivalójából jutott eszembe ez az idézet, ami eredetileg Wass Alberttől származik.
A víz elfolyik, felszívódik, megfagy, és mindent szétfeszít, nem mindegy mivel találkozik korhadt fával, amit tovább bomlaszt, fával vagy kővel. Ne felejtsük: a sziklából is kavics, majd homok lesz.
Az ember élete is olyan, mint a víz, elfolyik, de az ember gondolataival, szavaival, írásaival, és elsősorban cselekedeteivel, döntéseivel alakítja környezetét.
A gondolatok szabadok, ám az ember szavait, írásait az öncenzúra korlátozza. Nem véletlen, hogy nem teljesen hitelesek a jelen és a korai múltról szóló írások, mivel az egyén pillanatnyi szempontjai, a környezet érzékenysége is formálja ezeket. A helytörténet, történelem miből tudja akkor hát a pillanat igazságát kideríteni? A cselekedetekből, a megmaradt tárgyi emlékekből (ezek történetéből) és egyebekből. Nem véletlen, hogy történészek és helytörténészek a fölrajzi neveket (pl. dűlők neve), tárgyi emlékeket vizsgálják, vagy elődeink döntéseit (pl.: miért nincs Nagybajomnak vasútállomása).
Az utókor így elgondolkodhat azon, hogy mi az oka annak, hogy Nagybajomnak a rendszerváltás után több mint húsz évvel is Felszabadulás és Május 1 utcája van. Vagy, hogy vajon, miért nevezik Nagybajom talán leghosszabb utcáját – amelyet jó pár kereszteződés megszakít – Fő utcának (a település várossá nyívánítása után több mint tíz évvel)?
Vajon miért nem lehet a Jákói és a Fő utca kereszteződése – Virág Benedek feltételezett szülőházának helyével együtt – Virág Benedek tér? E tér talán megérdemelne egy különálló Virág Benedek szobrot is, aki korának legnagyobb – többek között – ódaköltője és meghatározó, erkölcsileg támadhatatlan egyénisége volt. Véleményét kérve felkereste budai szerény otthonában Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és kora számos jelentős személyisége.
A Sárközy István kastélyát is tartalmazó utca rész pedig lehetne Sárközy István utca, A Főtér pedig a református gyülekezeti házat, templomot és a volt Pálóczi telket – a jelenlegi régi iskolát – is magába foglalva pedig Pálóczi Horváth Ádám tér. Innen a város végéig tartó Keszthely felé nyúló utcarész pedig Sáringer Gyula utca.
Az Iskola köz Tibol László utca.
A Felszabadulás utca pedig pl. Festetics utca vagy Mózsa utca vagy Gólya utca vagy később Boross utca vagy Ivancsics Ilona utca stb. (Nem logikus?)
A névváltoztatás persze a különböző okiratok módosítási kényszere miatt sokba kerülne az ott lakóknak. Ám a döntéshozók (vezetők) felelőssége az is, hogy népszerűtlen intézkedéseket is kell hozniuk a köz és a jövő érdekében. Ily módon a jelen keze maradandóbb nyomot hagyhat a város képén, mint néhány évtized után a leggondosabb óvó szándék mellett is elkorhadó faszobrok a város közterein.
A gondolkodó olvasóknak ajánlom ezt az írást (a Jóisten tudhatja csak azt, hogy írás közben mire gondolhattam). A gondolat is olyan, mint a víz (felszívódva életet ad vagy bomlaszt, megfagyva feszeget, elfolyik, közben a környezetét az embert alakítja)!
Kiss Zoltán (pZ)
