NAGYBAJOMfigyelő:
2020. január 20.

Segítség a ragadozómadaraknak
A téli időszakban a takarmánytermesztés céljára szolgáló lucernatáblákon könnyen felszaporodik a rágcsálóállomány. Ezeken a területeken, például a Duna-Dráva Nemzeti Park somogyudvarhelyi szakaszán úgynevezett T-fák kihelyezésével segítjük a ragadozómadarak  táplálékszerzését. A kb. 3 méter magas beülőfák leshelyként s egyben pihenőhelyként szolgálnak. Szívesen használják az egerészölyvek, vörös vércsék. Ily módon két legyet ütünk egy csapásra: irtószerek használata nélkül érhetjük el a rágcsálók gyérítését, ugyanakkor megkönnyítjük védett ragadozómadaraink téli zsákmányszerzését.

Szöveg és képek: Mezei Ervin

„Lihogók” ritka vendége
Téli fagyok idején állóvizeink többsége befagy. Ám gyakran előfordul, hogy a tavakon telelő récék, szárcsák, hattyúk a víz egy részét jégmentesen tartják. A tó egy részén összegyűlnek, és folyamatos úszással, bukdácsolással mozgatják a vizet, amely így nem tud befagyni. A madarak ilyen módon a fagyos időszakok idején, akár több héten keresztül is biztosítani tudják maguknak a táplálkozási lehetőséget. Ezeket a madarak által fenntartott jégmentes foltokat lihogóknak hívjuk. A szemfüles madarász időnként felkeresi ezeket a helyeket, ugyanis a gyakori fajok között néha ritkább madarakat is meg lehet figyelni. Ez történt január közepén egy dél-zselici halastónál is, ahol egy tőkés récék, szárcsák, bütykös hattyúk által fenntartott lihogón egy tojó kis bukó tűnt fel. Ez a kistermetű réceféle Európa és Ázsia északi területeinek fenyőövében fészkel, de a telet délebbre tölti. Szórványosan a Kárpát-medencében is megjelenik, ahol főként a nagyobb folyóinkon, mint a Duna és a Dráva, vagy a Balatonon látható. Azonban, mint ez a megfigyelés is bizonyítja, időnként a kisebb tavakon is feltűnik. A kis bukó (Mergus albellus) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Szöveg és kép: Völgyi Sándor

 

Madarászni zord időben is érdemes!


Gondolhatnánk, hogy a madármegfigyelés meleg idős elfoglaltság, de ez nem teljesen igaz. A madarászok és a természetvédők dolgát is megkönnyíti a télen kialakuló lihogókon végzett madárfelmérés. Lihogónak nevezzük az álló, vagy csak lassan áramló vizeink jegesedése után, a madarak által fagymentesen tartott vízfelületeket. Az úszni képes szárnyasok tavaink egy-egy pontját kiválasztva folyamatos mozgásukkal keverik az vízfelszínt, így az nem képes megfagyni. A madarászok nagy örömére ilyen esetekben több száz, néha ezernél is több egyed koncentrálódik a kifürdött területek környékén. A szabad vízfelületek megtartása fontos, hiszen télen a nagy folyóink és gyorsfolyású patakjaink mellet, csak ezek a lihogók nyújtanak védelmet vízimadarainknak a ragadozók elől. Ahogy a tél egyre jobban megmutatja zord arcát, madaraink élettere egyre beszűkül, így igazán kuriózumnak számító madárfajok is megjelenhetnek a lihogók környékén, az ornitológusok és az érdeklődők legnagyobb örömére.

Szöveg és kép: Daróczi Zsolt

A híreket illusztráló fotók az alábbi linken találhatók meg, szintén szabadon felhasználhatók:
https://www.dropbox.com/sh/co74irnvl60h9m4/AACjlTei_EvqxZPUFFyns6_Za?dl=0