Szerző: Kiss Zoltán 199 / 284 oldal

NAGYBAJOMfigyelő:
2009. augusztus 19.

A Polgárőr Egyesület 2004 óta működik, Nagybajomi Közbiztonsági, Környezetvédelmi és Bűnmegelőzési Egyesület néven. Megalakulásának indoka, hogy megszületett az igény a lakosság egy csoportjában a közrend, a magán- és köztulajdon, a környezet- és ifjúság védelem és a bűnmegelőzés iránt. Megjegyezném, hogy mint Polgárőr Egyesület, csak is meghatározott szabályok és törvények szerint működhetünk. Alapszabályunk szerint az alábbiak vonatkoznak ránk: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv valamint a Polgárőrségről szóló 2006. évi LII. Tv.
A kezdeti elindulásunk az önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatása valamint a tagok lelkesedése indította el. A Megyei Polgárőr Szövetség illetve a helyi Rendőrőrs korábbi vezetése szerint az akkori egyesület a munkáját eredményesen végezte. Azonban, ez a jól működő szerveződés megingott munkájában a 2008-as évben. Ennek többen ismerhetik vagy vélhetik okait, de úgy gondolom, az a múltunk, és most a jelenünkben kell dolgoznunk a jövőnkért.
Azonban a kezdeti igények újjá éledtek és rá kellett jönnünk, hogy a Polgárőr Egyesületnek van létjogosultsága.
Munkánkat, mint civil szervezet, önkéntes alapon végezzük, a település lakossága érdekében. A gazdasági helyzetre hivatkozva forrásaink szegényesek így munkánk egyre nehezebb (önköltségen tankoljuk az éppen szolgálatban lévő autót, ami magán tulajdon és ami után nem az egyesület, hanem a tulajdonos fizeti az adót, a biztosítást és amit a tulajdonos szervizel, nincs az előírásoknak megfelelő minőségű és mennyiségű ruházatunk illetve eszközünk, és az egyesületet érintő kiadásokat is magunk fizetjük)
Szeretném, ha mindenki látná, hogy MI, az egyesület tagjai családunktól elvont szabadidőnkben, saját költségen, lelkesen dolgozunk a településért. Önökért/Értetek! Amennyiben bárkinek kétsége van afelől, hogy van e létjogosultsága az egyesületnek, szívesen meghallgatom észrevételeit és kritikáit, hiszen ebből építkezünk. Nekünk is vannak gyengeségeink, amiket szeretnénk kinőni és munkánkat hatékonyabbá tenni.
Valamint, amennyiben igény van rá, szívesen vállaljuk, hogy nem egyesületi tagok is egyszeri alkalommal részt vegyenek egy 4 órás szolgálatban, hogy lássák, mennyire összetett a munkánk.
Arra kérek minden nagybajomi Polgárt, hogy segítsék munkánkat. Figyeljünk magunk és egymásra, hogy Nagybajom egy tiszta, biztonságos és élhető település legyen.

Szívesen fogadjuk a felajánlásokat, de még szívesebben a bíztató szót. És aki érez magában erőt arra, hogy egyenruhás polgárőr legyen, jelentkezhet a Polgárőrség bármely tagjánál.

Köszönöm az összes POLGÁRŐR eddigi munkáját, és sok sikert kívánok a jövőbeli munkához!

Takács Nikoletta
elnök

Először megjelent Nagybajom honlapjának Fórum-án 2009. júl. 29.-én.

NAGYBAJOMfigyelő:
2009-08-19. 

Nagybajom 13 éve tagja a Európai Gólyásfalvak Hálózatának. Ez a hálózat azért hivatott létrejönni, hogy megfigyeljék, tanulmányozzák a gólyák életét, populációját, élőhelyeit valamint, hogy megtegyenek mindent azok védelmében és megóvása érdekében. Számos országban olyan programokat hívtak létre, amelyek a hálózat céljait teljesítik úgy, hogy az adott település, megye vagy régió profitálhasson is ebből. A természetvédelem mellett nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, amely a településeknek jelentős bevételi forrást jelent. A cél nemes, de ehhez egy kis okosságra, elkötelezettségre és kitartásra van szükség.
Lássuk mi a helyzet Nagybajomban:
A golyópopuláció alacsony számának az oka nem más mint, a fent említettek hiánya. A gólyáknak egyéb igényük nincs, mint hogy megfelelő élő- és tápláléklelő helyet találjanak maguknak. Mivel a fehérgólya a – feketével ellentétben – jól viseli az emberek közelségét, több lehetősége van fészkelő helyet találnia. Nagybajomban az átlaghoz képest szép számmal vannak fészkek. A fő probléma nem más, mint az hogy megszűntettük a tápláléklelő helyeket. A megszűnő állattartás és legeltetés, a mocsarak,kis folyamok felszámolása mind hozzájárult, hogy a réteket, legelőket, nedves tocsogókat kedvelő gólyák elhagyják Nagybajomot. Gondoljunk csak vissza, hogy a mostani Sportcsarnok helyén egykor álló kicsi mocsárnál hány gólyát láthattunk reggelizni! Vagy a fürdő 61-es út felöli bejárójánál, ahol hatalmas fák árnyékában gólyahír várta a gólyákat? A Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága próbálkozik legeltetéssel, vízszabályozással, de egymagukban kevés amit elérhetnek.
Szemléletet kell formálni!

Természetesen vannak egyéb külső tényezők, hiszen a megfigyelések szerint a telelésből hazatérő gólyák egyre északabbra húzódnak, és az útvonaluk is némileg változik. Ennek okit sok mindennel magyarázzák.

Bízom benne, ha másért nem is de saját érdekünkben, meglátjuk a lehetőségeket, és megvédjük ennek a csodálatos madárnak az élőhelyét.

Takács Nikoletta