NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 29.
(Iskoláról, gazdaságról…)
A Somogyi Hírlap 2013. augusztus 28. számának első oldalán kezdődik egy cikk, melynek címe: „Az erőforrás miniszter közbelép” A cikk a pálmajori iskoláról szól.
A nagybajomi városnapon beszélgettem egy Nagybajom közeli település volt polgármesterével. Nagyjából egyetértettünk abban, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai változásai felgyorsították a falvak elnéptelenedését.
Pár évvel ezelőtt úgy nézett ki, hogy Pálmajor a továbbélést választotta. Mert Istennek házat az épít, aki azt szeretné, hogy utódai is abba a templomba járjanak, amibe ő is járt. Az újonnan épített otthonokról nem is beszélve. A pálmajoriak az ekhós szekér helyett – úgy nézett ki – a fészket, a maguk által rakott fészket választották. Most ezekből a fészkekből akarják idő elött kiröptetni fiókáikat. A fiókáknak még egyik ágról a másik ágra való repülés is sok. Még világosabban fogalmazva sokk. Nem tudom, hogy ki beszélte tele a szülők fejét. Ha kitartanak településük, hagyományaik mellett, akkor harcolnak azért, hogy saját iskolájuk jobb legyen.
Nem szeretem a roma szót, mert internacionálisnak érzem. Én úgy tapasztaltam, bármennyire cigány nemzetiségünek érzik magukat és tartják bizonyos szokásaikat, mégis magyarok. Negyven év megfigyelése mondatja ezt velem. Már pedig ha ez így van, akkor ragaszkodniuk kell saját szülőhelyükhöz. Rájuk is igazak a Szózat szavai: „ …itt élned, halnod kell…”
Most a miniszter haladékot adott. Ezen a haladékon nem azoknak kell elgondolkodni, akik helyben iratták be gyerekeiket. A haladékot azok kapták, akik máshova íratták alsósaikat.
Tudom, mert én is összevont alsóba és felsőbe jártam, előnyben van az ember azokkal szemben, akik osztott iskolába jártak. Sokkal előbb lesz önálló elsősorban a tanulásban, de bizonyos mértékben, az életben is. Ha nem hisznek nekem, kérdezzék meg azokat, akik Pálmajorba jártak és sokra vitték.
Egy település először iskoláját, legvégül templomát veszíti el, aztán megszűnik. Jó példa erre a nagybajom környéki kipusztult települések sora, de az ország még meglevő számtalan kisközsége, mely elvesztette iskoláját.
A privatizáció során a megszűnő mezőgazdasági nagyüzemekkel megszűnt a települések lakóinak munkája is, melynek pótlására nem találták ki ellenszert.
Magyarországon az játszódik le, mint valamikor Angliában. Ott erre az elkeseredett tömeg géprombolásokkal válaszolt.
Nagybajomra is a kipusztulás vár, ha valami csoda nem történik. Ennek már jelei mutatkoznak. (Na nem a csodának, hanem a kipusztulásnak.) Nem ismerek hivatalos adatokat, de úgy hallottam az első osztályba iratkozó nagybajomi gyerekek szüleinek kb. 50%-a kaposvári iskolát választott. Így már érthető Nagybajom ragaszkodása a pálmajori gyerekekhez.
Amikor már kompetenciamérésekre hivatkozunk, akkor talán nem az országos átlaghoz kellene viszonyítani az eredményeket, hanem a befogadó iskola eredményeihez. (Fogalmam sincs róla, hogy ezek milyenek.) (Lásd újságcikk.) Míg dolgoztam, addig tudom, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy a szülők elvárásait kielégítsük. Először felméréseken alapuló – nem emberfajtán alapuló – átjárható differenciált osztályok, majd osztályközösségen alapuló kiscsoportok kialakításával. Ebben az önkormányzat is partner volt.
Szakmai hibát követ el, aki azt gondolja, hogy az integrált osztály fenntartása olcsóbb, mint az úgynevezett „szegregált” osztályé, mely a gyerekek tudásához igazodik. Ugyanis az integrált osztályban is biztosítani kell minden gyerek képességének továbbfejlesztését. Ez több, jobban képzett pedagógust kíván, és ez többe kerül, mint a tudás alapján differenciált kiscsoportok fenntartása. Véleményem szerint is pedagógiai értékeket figyelembevevő integrációja jobb, mint a differenciált csoportokba folyó oktatás, csak jóval többe kerül. A gazdasági érdekeket figyelembevevő integráció mindenkinek – egyeseknek rövidebb másoknak hosszabb távon – káros.
A szabad iskolaválasztás következtében a szülők fogják szegregálni nem az osztályokat, hanem az iskolákat. Főleg, ha követik az „El lehet menni” elvet. Magyar ember tartsa be a Szózat sorait, a magyar vezetőknek pedig az legyen a feladatuk, hogy biztosítsák azt, hogy itt élni is lehessen!
Naiv lennék, ha azt gondolnám, hogy az iskolák színvonalának egységesítésével megállítható lenne a települések elnéptelenedése. Ami józan ésszel gondolkodva is képtelenség. Legfeljebb az iskolák tárgyi és személyi feltételeinek egységesítésére lehet törekedni. Ennek szerintem jobb gazdája az állam, mint a település.
Az elnéptelenedésnek gazdasági okai vannak.
Munkát kell teremteni a település lakóinak. Ekkor lesz majd kenyér is, ha megfizetik a munkát.
Mit tehet egy település azért, hogy munkahelyeket teremtsen?
Támogatja a már meglévő ipart. Az iparfejlesztést adókedvezményekkel, infrastruktúra fejlesztésekkel segíti.
Biztosítja az ipartelepítés igényeit.
Kedvezményesen biztosítja a közműveket: vizet, villanyt, szennyvízelvezetést, szállítási lehetőséget. Nagybajomban a vasutat őseink már elbaltázták. De van még helyette más. Pl. a 9-es út építésének sürgetése, egyáltalán út biztosítása.
A szennyvízelvezetés hiánya miatt részben már veszítettünk el beruházást. Ezért is fontos ennek elkezdése és sürgős befejezése.
A meglévő és a betelepülő ipar számára megfelelő szakemberképzés lehetőségének biztosítása és támogatása.
Kedvezményes adózás a helyi iparnak.
A Nagybajom város jó kapcsolatot építsen ki elsősorban a környező településekkel. Vizsgálja meg Mesztegnyő idegenforgalmi beruházásait. Működjön együtt vele saját idegenforgalmát kiépítve. Támogassa a már meglévő és a kiépülő idegenforgalmi beruházásokat. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet vezetésével, és munkatársaival közösen segíse a turizmus fejlesztését.
A törvényhozás hogyan segíthetné a vidéki településeket?
Pozitív diszkriminálással!!!
A települések gyermekeinek helyben való tanítása legalább alsó tagozatban. A nem saját körzetébe járó tanulóra töredék fejkvótát adjanak. – Kivéve a kimondottan tehetséggondozásra indított iskolákat. – Míg a kis iskolák tárgyi, személyi feltételeit az így nyert pénzzel támogassák.
Erdélybe tudok olyan magyar iskoláról, ahol egyetlen elsős román gyermek tanításához külön román osztályt indítottak. Én ezt nem kívánom, mert mindennek van határa.
Javaslatomat értelemszerűen igazítsák az általam nem ismert új oktatási törvényhez.
Támogassa jobban az állam a vidéki munkahelyteremtést.
pZ
