Nagybajomi hírek oldala

Címke: KissZ 3 / 7 oldal

Tűzoltók

NAGYBAJOMfigyelő:
2013.augusztus 26.

Jó érzés az, ha valaki közössége hasznos tagja, de ebben legalább időről időre meg kell erősíteni.

Nem ott születtem, de szülőhelyemnek, szűkebb pátriámnak érzem Porrogszentkirályt. Életem fiatalabbik részét ebben a Csurgó környéki kis faluban éltem le. Gyékényesen eszméltem, a harmadik osztályt Zákánytelepen jártam. Szüleimmel együtt nagyszüleimnél lakva. A gimnáziumi padokat Csurgón koptattam.

Gyermekkoromban a szentkirályi öregek még emlékeztek arra a tűzvészre, mely az akkori zsuppos falú fél oldalát leégette, házról házra terjedve. Így aztán nem volt furcsa szokás, hogy az idősebb gyerekek szinte valamennyien önkéntes tűzoltók lettek.
Valamikor 1956 környékén én is önkéntes tűzoltó lettem Tóth Jóska bácsi parancsnoksága alatt, aki fiának osztálytársa voltam.
A szentkirályi tűzoltóknak volt akkor egy ló vontatású szerkocsija és egy 400-as motor fecskendője. A tűzoltók, hogy fenntartsák gyakorlatukat akkor is versenyekre jártak. Mi is. Az akkor 500, 600 lelkes kisközség olyan csapatot tudott kiállítani, aki a Csurgón tartott járási versenyt 400-as kismotorfecskendőben megnyerte. Büszkén vettük át a bőr aktatáskákat csurgói Drimmel tűzoltó parancsnoktól. Innen emlékszem Radák hadnagyra is.
A sors úgy hozta, hogy mindkettőjük lányát évekkel később tanítottam.

Azt meg már rajtam kívül talán csak Drimmel Ani tudja, hogy az egykori csurgói tűzoltóparancsnok unokája és tánccsoportja szórakoztatta a nagyérdeműt az idei Nagybajomi Városnapok megnyitóján. Nem esett messze az alma a fájától. Ő is a közösséget építi, a közösségért tevékenykedik. Mint a tánccsoport többi tagja, akik egykori iskoláim – Zákány, Gyékényes – tanulói voltak. Egyikük-másikuk nagyszülei valaha osztálytársaim is lehettek. Talán megértik ezek után, hogy nekem legalább annyira rosszul esett, mint nekik, amikor a bemondó, aki egyben a rendezvény szervezője volt vízvári tánccsoportként mutatta be őket a közönségnek.

Hogy ifjúkori történetemet folytassam. A verseny után megbetegedtem. Helyemet öcsém foglalta el a tűzoltócsapatban. Megnyerték a megyei versenyt is. Egy kerékpárt kaptak emlékül.
Az országos versenyen ők képviselhették Somogy megyét.

Kevesen tudják, hogy Karádi Pista után – aki irányítása alatt az ifjúsági tűzoltók a versenyek sorát nyerték – nyugdíjazásomig én lettem az iskola tűzrendészeti felelőse.

Ezért vettem részt a nyilvános állományülésen, ezért írtam róla beszámolót.

 pZ

A Nagybajomi Városnapok utolsó napja

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 25.

Délután 16 órakor került megrendezésre a 125 éves Nagybajomi Tűzoltó Egyesület nyílt állománygyűlése.
Egy szó: bensőséges. Ez jellemezte az ünnepséget.
A műsort a Kaposvári Fúvószenekar szolgáltatta, Vámosi Zsófi mondott meghatóan verset. Az ünnepségen elhangzott az egyesület Pap Jenő zenetanár által írt és komponált indulója a fúvószenekar előadásában.
Az állományülésen részt vettek a meghívott megyei, kaposvári, marcali és böhönyei elöljárók, vendégek, köztük az egyesület volt tisztségviselői, a szárhegyi és ajaki tűzoltóparancsnok.
Megemlékeztek a múltról, köztük a még ismert de már halott tisztségviselőkről.
A polgármester asszony és az elöljárók köszöntötték az egyesületet. Emléktárgyakat adtak át az élő már nem aktív tisztségviselőknek, az egyesületnek.
Czeferner Józsefné polgármester zászlót adott át, melyet az állomány nevében az egyesület parancsnoka  Sipos Lajos vett át, és a szárhegyi és ajaki tűzoltóparancsnok kötött rá emlékszalagot.

pZ

Második nap

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. augusztus 25.

Mint minden szabadtéri játékok rémálma, szombat hajnalra megjött az egy nappal későbbre várt eső. Gyakorlatilag egész nap szemerkélt. A rendezvények lebonyolítását azonban láthatóan nem zavarta. A színpadon középre – a fedett helyre – húzták a berendezéseket.
A nézőszám azonban – az elmúlt évekhez viszonyítva – jelentősen kevesebb volt.

A hirdetettől eltérően a délután 14 óra helyett a népi játékokat délelőtt 10 órakor bonyolították le.

Az eső miatt a délutáni programokat nem néztem, azokról nem tudok beszámolni.

Délután pontosan 17 órakor – tőlük várt színvonalon – felléptek Ivancsics Ilona és kollégái. A művésznő elmondta, hogy mindig szívesen jön Bajomba. Hetekig a Lulu nagybajomi előadásának sikere hatása alatt állt, foglalkoztatta. Megígérte, hogy rövidesen új előadással jönnek.
Nem vagyok se újságíró, sem színikritikus ezért engedjék meg, hogy saját érzéseimet írjam le. (Legfeljebb akit nem érdekel, nem olvassa el.) Gyerek koromban nehezen jutottunk jó, új könyvekhez. Első olvasási élményemet a család régi könyvei elégítették ki. Sajnos egy részüket – félve az ellenőrzésektől, feljelentésektől – el kellett égetnünk. De még így is maradt egypár az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványaiból. Első olvasmányaim Tamási Áron, Wass Albert, Nyírő József, Bánffy Miklós, Makkai Sándor, Kós Károly stb. írásai voltak. Irodalomról alkotott véleményemet Szerb Antal művei formálták. Így, aki csak részben is ismeri ezeknek az íróknak a műveit, nem csodálkozik el történelemről, politikáról alkotott nézeteimről.
Az 1970-es évek elején autóbusszal Bulgáriába utazva jutottam ki először Romániába és utaztam keresztül Erdély egy részén. Volt egy román „idegenvezetőnk”, aki igyekezett lehűteni Erdély iránti érzelmeinket. Jelentem nem sikerült. Bukarestben nem fizikailag, hanem érzelmileg úgy dobtuk ki a buszból.
Kolozsváron, a Szamos partján egy akkor új henger alakú szállodában éjszakáztunk. Tisztálkodás után lementünk a bárba. Amint megtudták a cigányok, hogy magyarok vagyunk, elkezdték húzni „Szép város Kolozsvár…” Kolozsvárról autóbusszal kifele hajtva egy gumikerekű szénásszekeret megelőzve világosan hallottuk valamennyien az elképedt kurjantást: „magyarook” Mondanom sem kell – az idegenvezető minden tiltakozása ellenére – megálltunk a segesvári emlékműnél. Így utólag hálás vagyok az idegenvezetőnek. Sikerült elérnie, hogy az autóbuszban utazó esetleges kétkedők Erdélyről alkotott véleményét megalapozza.

A műsor közben leállt a zene. Hálás vagyok a technika ördögének, hogy az előadást megakasztotta, hogy hallhattuk Wass Albert versét a nagyszerű hangú szászrégeni énekestől, Szabó Gyula Győzőtől, akit a „Társulat” adásaiból ismerhettünk meg:
http://www.youtube.com/watch?v=r5p1BP-_MIs
Eszembe juttatta, hogy útjaim során két alkalommal is eltévedtünk Régen utcáin és arra, hogy egy alkalommal stoppolt bennünket egy „policáj” és vitette magát Maroshévíztől Régenig. Úgy búcsúzott tőlünk „Drun bun!” (Jó utat!). A fiam, aki vezetett minden sebességkorlátozást betartott. Soha nem volt az utunk ilyen hosszú.
Itt az írásom, melyet a vers ihletett:
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/12/09/a-viz-elfolyik/

Nyilvános előadásokon eddig csak néhány számot hallhattunk a Jáger Kinga & Orion 5 előadásában. A nagybajomi zenekar és a böhönyei énekes összeforrott több mint egy órás műsort adott elő, mely a véleményem szerint megállja a helyét a nyilvánosan fellépő zenekarok kínálatában. Kíváncsian várom az augusztus 31.-i kéthelyi fellépésük visszhangját.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=570399939683169&set=a.165767786813055.38318.100001395036829&type=1&theater
Ezen a rendezvényen voltak a Nagybajomi Városnapok alatt legtöbben. Becslésem szerint három, négyszáz ember volt kíváncsi – a csepegő eső ellenére – a műsorra.

Lényegesen kevesebb, de annál lelkesebb néző bulizott együtt – a mulatós zenét játszó – Schanson együttessel.

pZ

Március idusa

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. március

Több, mint hatvan éve Március 15-ét közösségben ünnepeltem. Idén „elfújta a szél, belepte a hó”.

Nagybajomban – a kocsmai szóbeszéd szerint (bár nem járok kocsmába) – terveztek ünnepséget.

Helyette ez az üzenet érkezett azoknak, akik elolvasták: „Kedves nagybajomiak!
A mára tervezett márc. 15-ei rendezvény elmarad!
Aki teheti, ossza meg, hogy mindenki értesüljön, aki el szeretett volna menni!”
(Könyvtár És Művház Nagybajom facebook.)

Költő

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. március 15.

A költő akkor halhatatlan, ha versei nem csak a jelennek, hanem a jövendőnek is szólnak.

Emlékezzen Petőfi soraira, olvassa Petőfi verseit.

Március 15-e azért szép, mert minden magyar politikai ünnepe. Politikai ünnep volt minden magyar számára mindig, és az is marad, mert minden ember azt gondol, amit akar. Az mindegy, hogy ki mit mond.
(Bár egyesek elkövetik a legnagyobb bűnt a gondolat szabadságának manipulálásával. Amit nem sikerült elérniük negyven év alatt, most igyekszenek beteljesíteni.)

Idegenvezetés Nagybajomban – nem csak turistáknak

NAGYBAJOMfigyelő:
2013. február 20. Utoljára frissítve 2017.05.14. 23:12

Bevezetés

A címet illetően magyarázattal tartozom. Mi az, hogy nem csak turistáknak?

Az alábbi összeállítást oktatási anyagnak szánom, amit az alsó tagozatos, felsős, középiskolás, egyetemista, az egyszerű érdeklődő egyaránt tud használni, esetleg saját elképzelései szerint továbbfejleszteni, kiegészíteni. Hátránya, hogy időnként felújításra szorul, mivel a hivatkozott anyagok elérési címe megváltozik, vagy lekerülnek az internetről és ilyenkor a böngésző 404-es hibát jelez, pl. egyes szolgáltatóknál ilyesmit ír ki: 

”Azt a fűzfánfütyülő rézangyalát!

Ön belefutott egy 404-es hibába, azaz az oldal, amelyet keres, nem található…”

Fejezetek Nagybajom történelméből (Ismereteit bővítheti, ha a pirossal  szedett mondatokra, mondatrészekre klikkel!)

A város múltja és jelene

(A Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Turisztikai Portálja Nagybajomról)

Idegenvezetés Nagybajomban és Nagybajom határában (Az objektumok helyei Nagybajom város A4-es méretű térképén

Virtuális kirándulást tehet a városban, ha követi a GOOGLE utcaképeit. (Az utcaképek megjelenítése:klikk az aktuális GOOGLE utcaképre, klikk a zöld nyílra, klikk a fényképre. Mozgás az utcán)

Autóval Kaposvár felől érkezve Kiskorpádot, Pálmajort elhagyva az első majdnem derékszögű kanyar jobb oldalán megpillantja az utazó a II. világháborús szovjet emlékművet [térkép: 1]. (1945, Andrássy Kurta János – Az alkotó fia szerint a szobor 1946-ban készült.)1. Az emlékmű előtt parkoló van, ahol több autóbusz is elfér egymás mellett. (Negyven éven keresztül egy évben kétszer – április 4-én, és november 7-én ide vonult ki hosszú tömött sorokban, kötelezően, minden nagybajomi „piros nyakkendős” diák, intézményi dolgozó és gazdasági egységi dolgozó zászlókat lengetve, transzparenseket cipelve és énekelve.) /GOOGLE utcaképek: II.világháborús szovjet emlékmű/

A második kanyar után a városba (2001-től város) érve rögtön baloldalon (Fő u. 2.) az első telek melynek fenyőfákkal takart telkén állt a Sárközy uradalom kovácsműhelye és kovácsának háza [térkép: 2]. Itt gyermekeskedett, ide járt haza Virág Benedek. /GOOGLE utcaképek: Virág B/ Nem messze áll ugyancsak bal oldalt – az utcafrontnál beljebb – Sárközy István kastélya, mely otthont ad a Sárközi István Helytörténeti Múzeumnak A Sárközy István helytörténetei múzeum a tulajdonos halála miatt nem látogatható. A telefonszám nem él.[térkép: 3] előtte a parkban Sárközy István kőből készült mellszobra(2005, Orosz Gergely szobrászművész alkotása). Az épület mögött gondozott II. világháborús német katonai sírok találhatók. Az udvaron álló haranglábat Székelyfi József faragta. Érdemes hosszabb időt szánni a gyűjtemény megtekintésére. Célszerű azonban a látogatás időpontját a múzeum vezetőjével telefonon egyeztetni. A Sárközy István helytörténetei múzeum a tulajdonos halála miatt nem látogatható. A telefonszám nem él. – +36 (82) 357-171

(Szakszerű vezetést kapnak Deák Varga Józseftől.) /GOOGLE utcaképek: Sárközy kastély/
A Sárközy István helytörténetei múzeum Deák Varga József halála miatt nem látogatható. A telefonszám nem él.

A Fő utca következő kanyarja – a Csokonai utca kereszteződése – után jobbra áll a Mózsa féle családi ház [térkép: 4] (Fő u. 37.), ahol Mózsa Szabolcs (radiológus) élte önfeledt gyermekkorát. /GOOGLE utcaképek: Mózsa Sz/

A Fő téri körfogalom előtt rálátunk a nagybajomi városházára (Fő u. 40.)  [térkép: 6], /GOOGLE utcaképek: városháza/, melyet 1902. október 4-én avattak fel, mint községházát. Az épületet 2006-ban építették át. Az I. világháborús emlékmű*6  [térkép: 5](1926-ban leplezték le Farkas Béla (1885-1945) szobrászművész alkotását, melyet Chovanetz János öntött bronzba2). Nagybajom Főterén a körforgalom közepén áll.  Hat fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a következő weboldalon: http://www.magyarhosok.hu/

/GOOGLE utcaképek: I. világh. eml. /

Kaposvár felől érkezve a körforgalom jobb oldalán (Fő utca 73 sz. alatt) 2013-ban nyílt meg a Nagybajomi Alkotó Művészház és Galéria állandó és időszakos kiállításokkal. Információ: 06 20 33 49 310 (Nagy Erika művelődésszervező)

A város végéig a Fő utca folytatódik.

A város végén, az út jobb oldalán, található a temető [térkép: 7], mely területén volt valamikor a település várárokkal is megerősített temploma. A temető néhány még ma is látható kopjafájáról nevezetes. Tisztelői a bejárati út mellett balról a ravatalozó közelében találhatják Gyergyai Albert sírját*6   [térkép: 7]. /GOOGLE utcaképek: temető(A KÉPET FORGASD EL KB: 180 fokkal)/ (A temető mellett parkolhatnak, vagy a temető város felőli sarkával szemben a Kaiser vendéglő nyújt parkolási, étkezési lehetőséget.) térkép: 22] /GOOGLE utcaképek: Kaiser vendéglő/ A városon kívül – jobbra – út vezet a termálfürdő felé, mely mellet van az 1956-os forradalom Mártírjainak kopjafája [térkép: 8](2000)és aThermal Villapark emlékköve [térkép: 8](2000). Az emlékmű a Boronka Termálfürdő és Villapark beruházásainak részeként az első Széchenyi terven nyert támogatással az akkori többségi tulajdonos elképzeléseinek megfelelően létesült. (“Boronka” Thermal Villapark Beruházó és Ingatlanforgalmazó Rt.  többségi tulajdonosa Balogh Gyula.) A területen olajkutatás során meleg vizet találtak.1967-ben nyitotta meg kapuit a fürdő két melegvizes medencével. Községi pénzekből és sok társadalmi munkával épült. Így létesült még egy hideg vizes 25 méteres úszómedence is. A fürdő 1994-ig működött. Ezt vásárolta meg az előbbi beruházó többségi tulajdonosként. 2004-ben nyitották meg a fürdőt, most már fedett medencével is. Jellemző a kivitelezésre, hogy a víz melegítését villannyal oldották meg. A beruházás nem fejeződött be. A vállalkozás két év múlva csődbe ment. Hosszas huzavona után az orosz többségi tulajdonú TIMAX Kft. vásárolta meg jóval áron alul. Banki garancia híján az alapkőletétel után elnyert támogatás mellett a fölújítási munkákat leállította, a fürdőt árulja. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Nagybajomnak máig sincs szennyvízhálózata.(A tervek) A kereszteződést elkerülve baloldalon a lepusztult és lepusztított zsidó temető mellett hajt el az autós. Mindezekért a Nagybajomon keresztülutazóknak a gépkocsikból sem kell kiszállniuk.

Térjünk vissza Nagybajom főterére, tegyünk egy körsétát a kisvárosban.

A Kossuth Lajos utca elején áll az új református templom*6   [térkép: 9] (1989) mely az Ybl díjas Szigetvári György tervei alapján készült. A székely kaput [térkép: 9], a templom oszlopait Székelyfi József kaposfői asztalosmester készítette 1990-ben. A templom oszlopainak másik részét a nagybajomi Ács Jebektor Józsi bácsi faragta. A gyülekezet sokat köszönhet Ács Busa Jánosnak, aki az építkezés motorja volt. A templom mögötti parókián gyermekeskedett Várady Zoltán. ( Svájcban élő, praktizáló érsebész. Az egész világon alkalmazott, róla elnevezett lézeres visszér eltávolítási módszer kidolgozója.) Ugyancsak a templom mögött látható a régi templom maradványa, mely villámcsapás következtében leégett (1986). Meghagyták a bejárat felőli homlokzatot, a templom alapjai közötti részt pedig térkövekkel burkolták. A terület ideális szabadtéri előadások tartására. A II. világháborús emlékmű*6   [térkép: 10] (1991-93.)  a Trianon emlékmű*6vel [térkép: 10]együtt a Fő téren a Kossuth Lajos utca elején áll (felsorolva Nagybajom katonai, polgári és zsidó áldozatait) Fényképet találnak róla a  Nagybajom oldalán a http://www.magyarhosok.hu/ web oldalon.

A II. világháborús emlékmű tetején lévő sólyom Gera Katalin szobrászművész munkája. A Trianon emlékmű kövét a siklósi kőbánya adományozta a településnek. Nagy- Magyarország körvonalait Gschwind András kaposvári alkotó véste kőbe 2006-ban.

Kossuth L. u.1. szám alatt az udvarban a gyalogjárda mellett találják Csokonai Vitéz Mihály [térkép: 11] mellszobrát,1976. június 6-án avatták, alkotója Rátonyi József.3Az udvarban van a régi iskola épülete, mely az egyik Sárközy (Jenő) család kastélya volt és emléktábla [térkép: 11]hirdeti, hogy itt állt Pálóczi Horváth Ádám     kastélya*6. Az iskola udvarában található az általános iskola kollégiuma, mely iskolai szünetekben turistajellegű szállást [térkép: 11]

biztosít az ideérkezőknek. /GOOGLE utcaképek: ref. templom, paplak, II. világháborús e., Trianon e, Pálóczi telek, régi isk..FORGASD A KÉPET!/

A Fő utcán, valamint a Fő tértől kifelé haladva a Kossuth Lajos utcán láthatják azokat a régi épületeket, melyek a nagyszámú nagybajomi zsidó lakosság lakásai, üzletei voltak 1945 előtt.

A Kossuth L u. 10 sz. előtt székely kapu (Czimbalek István által álmodta) [térkép: 12]mutatja az új iskola (Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola…) bejáratát és hirdeti a város testvérkapcsolatait az erdélyi Gyergyószárheggyel. /GOOGLE utcaképek: új iskola bejárata/ Az új iskola előtti park mélye a néptanító kopjafáját [térkép: 12] rejti. (A kopjafát és kaput 1991 és 1995 (1994!)között állították Tibol László igazgatósága alatt Gál Imre tanár kezdeményezésére.) Az iskola épülete és a kemencesor között található Csikós Nagy Márton fából faragott szobra Asszony kenyérrel [térkép: 12](2012) (Az iskolát még érintjük a másik oldalról.) Elhaladunk a Gyergyai Albert Könyvtár előtt /GOOGLE utcaképek: könyvtár/, majd a Kossuth L. utcán kifelé sétálva eljutunk a rendőrség (régi pártház ) épülete [térkép: 13] elé, mely az iharosberényi származású Egyed Tibor Ybl díjas építész munkája.

A rendőrség és a frissen felújított és átépített Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház*6 [térkép: 13] (2013.) épülete udvarán találjuk a fából faragott nyitott könyv alakú Bajomi Kódexet*6   [térkép: 13](2003.) (melynek „lapjai” felsorolják a település történelmi fordulópontjait), a művet Horváth (Ruppert) István által adományozott fából Csikós Nagy Márton faragta. Az emlékmű előtt tartják a város történelmi megemlékezéseinek nagy részét. /GOOGLE utcaképek: műv. ház környéke/

Kossuth L u. 34 sz. alatt az utca másik oldalán található Gyergyai Albert szülőháza [térkép: 14], melyet emléktábla jelöl. /GOOGLE utcaképek: Gyergyai A./

A katolikus templomot*6  [térkép: 15]először 1736-ban építették a mai helyén. Különböző okokból a templomot átépítették és felújították (1767; 1778 táján – barokk stílus -; 1877; 1880;1945 után otrombán átalakították)4 . A II. világháborúban találatot kapott katolikus templom kertjében német katonai sírok [térkép: 15] közül találhatunk egyet (a Kossuth L. utcai oldalon). Itt látható Nepomuki Szent János 18. századi barokk szobra, melyet Nagybajom  belterületének délkeleti végéről helyeztek ide. Az oltár két oldalán Tibol László képei láthatók. (A csodálatos kenyérszaporítás (1994), Isten báránya (1994)5) A szentély ólomüvegeit 2000-ben készítették. Alkotójuk Kertészfi Ágnes pécsi üvegművész. /GOOGLE utcaképek: kat. templom/

A Kossuth L. utcából jobbra nyílik a Zrínyi utca  melynek 34-es számú épületében (a volt II.sz. óvoda) gyermekeskedett Boross Péter [térkép: 16] /GOOGLE utcaképek: Boross P./ Magyarország exminiszterelnöke. Balra tartva jutunk a Kunmajor utcába, melyből köves üzemi út vezet Sápa pusztára, amely a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetre induló kirándulások kezdőpontja szokott lenni. Kedvező útviszonyok között innen közelíthető meg gépkocsival is a kék túra [térkép: 17] útvonala, a Mesztegnyő – Kak pusztai erdei vasút [térkép: 17] Kak pusztai végállomása a Noszlopi Gáspár emlékmű*7vel.

Az erdő egy sor 1945 után elnéptelenedett település emlékét rejti. (Egypárat közülük: Lók, Korokna, Fehértó, Alsó- és Felső-Kak, Lencsen stb.) [térkép: 17]

A nagybajomi erdőkben még midig találhatók II. világháborús  „emlékek” (lőszer, gránát, bomba, futóárkok, géppuskafészkek) melyek minél idősebbek annál veszélyesebbek.

A római katolikus templom mögött balra fordulva jutunk a Templom utcába. Elhaladva a Gyermekotthon, katolikus plébánia, a volt katolikus iskola, ma Kolping Katolikus Szakiskola előtt – ebben az épületben gyermekeskedett Dr. Sáringer Gyula [térkép: 18];/GOOGLE utcaképek:plébánia, Kolping isk./- a Rózsa utca bejáratához jutunk. A Templom utca és a Rózsa utca kereszteződésében – a kereszteződés jobb oldalán – áll Tibol László festőművész, igazgató és családjának háza [térkép: 19], melynek padlásszobai műtermében alkotott a művész. /GOOGLE utcaképek: Tibol L.  / Kicsit előbbre, az úttest másik oldalán, a Templom u. 16 szám alatti házban gyermekeskedett Ivancsics Ilona színművész. / GOOGLE utcaképek: Ivancsics I.  /

Sétáljunk a következő kereszteződésig, forduljunk az Iskolaközbe, jobb oldalon itt látjuk a Csányi Alapítvány tehetséggondozó központját.(Iskolaköz 15.) Itt van a kisváros sportközpontja is. (Pályák, Sportcsarnok*6, iskolai pályák, az iskola tornaterme.) Ez ad otthont két fedett, egy szabadban levő homokos röplabdapályájával a több női röplabda válogatottat adó (országos bajnokságokat nyert) leány csapatnak. Két nagy füves, egy műfüves, bitumenes pályájával, két fedett (Sportcsarnok, iskola tornaterme) létesítményével az Nb II-ben játszó ifi csapatainak, az NBIII-ban játszó felnőtt focistáknak, az iskola leány (diákolimpiát is nyert) ugróköteleseinek.

Az iskola gépkocsibejáróját elkerülve a sétányon megnézhetjük a sárdi Csikós Nagy Márton – Nagybajom, Schortens testvérkapcsolat*6  huszadik évfordulója ihlette – legújabb szobrát, majd  Trautman Ferenc nagybajomi fafaragó szárhegyi testvérkapcsolat inspirálta faragását, mely két kezet [térkép: 21] (199..) ábrázol, majd megnézhetjük Csikós Nagy Márton szobrászművész Gólyapár [térkép: 21](2012)alkotását, mely emlékeztethet bennünket arra, hogy Nagybajom egyedül képviseli hazánkat (1996-tól) a gólyás települések európai (Törökországot is magába fogadó) hálózatában. Hiánypótló Csikós Nagy Márton Nagybajomi Hirmondón (Nagybajom nagyjai) [térkép: 21](2012) tölgyfából faragott alkotása, mellyel azoknak a Nagybajomhoz is köthető személyiségek egy részének állít emléket, mint Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám, Gyergyai Albert és – a szobrászművész művésztársa – Tibol László, akiknek nem volt még Nagybajomban szobruk. /GOOGLE utcaképek: séta az iskolaközben/

Körsétánkat a Fő utcában fejezhetjük be elfogyasztva egy kávét, üdítőt, vagy megkóstolhatjuk a környékben is híres nagybajomi fagyit.

Horváth Mária: Városkám, Nagybajom… (fotók)

Kirándulások (ajánlása) Nagybajom környékén

A Kék túra útvonala vagy annak részei Kaposfőtől Mesztegnyőig

A geoláda útvonalai:

Boronka-melléki homokvidék
Margit vonal

Korokna vára
Elveszett falvak
Fehértó

Tőzike tanösvény (DDNP)

Eltűnt puszták nyomában tanösvény (DDNP)

A Duna-Dráva Nemzeti Park ajánlatai vezetővel, vagy vezető nélkül

Mesztegnyői Erdei Vasút

Nagybajom pusztái (facebook oldal)

Az idegenvezetők, fogathajtók által javasolt útvonalak

Térképek:

Nagybajom város térképe a nevezetességek számjelével A fájl tartalmaz: 1db. A4-es lapra nyomtatható A4-es térképet a nevezetességek számjelével, 2db. A5-s méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható a nevezetességek számjelével, 8db. A7-es méretű térképet, mely A4-es lapra nyomtatható. (A főút száma helyesen 61)

Nagybajom térképe a város honlapjáról

Kéktúra útvonala Nagybajom határában

Google térkép

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet

Szállás, vendéglátás

Idegenvezetés: +36 30 316 7569, Spacér Beáta +36 30 461 6306, Nyemcsok Tamás gerle25@freemail.hu(Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága) Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok, akik Nagybajom városban vagy (és) környékén elsősorban számlaadással idegenvezetést vállalnak. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com Az idegenvezető kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tartja.

Fogatbérlés hajtóval: +36 30 237 6544, Tóth Balázs Kérésre itt ingyenesen közzétehetik nevüket és telefonszámukat azok a magánszemélyeknek és gazdálkodók, akik Nagybajom városban és annak környékén kirándulásokhoz fogatot, vagy fogatokat tudnak biztosítani. Jelentkezés: nagybajomfigyelo@gmail.com A vállalkozó a kapcsolatot kizárólag a megrendelővel tarja.

Források: A  szövegben hivatkozott linkek.

1. Solymosi László, Mikóczi Alajos: Nagybajom története a kora-középkortól napjainkig. Kaposvár. Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács VB. 1979. p.383.

2. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 360.

3. 50 év a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola történetéből. 1955-2005. (szerk.: Horváth Gábor, Roth Erik). Kaposvár. Dömötör Sándor. 2005. p. 35.

4. Solymosi László – Mikóczi Alajos: i.m. p. 128-129.

5. Tibol László. (szerk.: Géger Melinda). Kaposvár. Tibol Lászlóné. 2006. p. 64-65., p. 210-211.

*6. Horváth Mária: Városkám Nagybajom (Fotók). Facebook. 2013. Azok a fotók, melyeknek szerzője beazonosíthatalan.

*7. dr.Berkes József (Pécs):2009. Noszlopi Gáspár emlékmű

Adatközlők: Áts Attila, Csikós Nagy Márton, Farkasné Zsobrák Ilona, Fejér István, Horváth Éva, Horváth Lászlóné, Horváth Teréz, Pánovits Veronika, Székelyfi József, Rajkai István, Tibol Lászlóné,Tóth Balázs.

Szerkesztette és írta: Kiss Zoltán

Az “írás” egészét, vagy annak adatait, csak hivatkozással lehet felhasználni!

 

A víz elfolyik…

NAGYBAJOMfigyelő:
2012.december 9.

„A víz szalad, a kő marad, a kő marad”
Wass Albert:
Üzenet haza

Talán testvértelepülésünkhöz – Gyergyószárhegyhez– köthető Zöld Lajos könyv címéből és mondanivalójából jutott eszembe ez az idézet, ami eredetileg Wass Alberttől származik.

A víz elfolyik, felszívódik, megfagy, és mindent szétfeszít, nem mindegy mivel találkozik korhadt fával, amit tovább bomlaszt, fával vagy kővel. Ne felejtsük: a sziklából is kavics, majd homok lesz.

Az ember élete is olyan, mint a víz, elfolyik, de az ember gondolataival, szavaival, írásaival, és elsősorban cselekedeteivel, döntéseivel alakítja környezetét.

A gondolatok szabadok, ám az ember szavait, írásait az öncenzúra korlátozza. Nem véletlen, hogy nem teljesen hitelesek a jelen és a korai múltról szóló írások, mivel az egyén pillanatnyi szempontjai, a környezet érzékenysége is formálja ezeket. A helytörténet, történelem miből tudja akkor hát a pillanat igazságát kideríteni? A cselekedetekből, a megmaradt tárgyi emlékekből (ezek történetéből) és egyebekből. Nem véletlen, hogy történészek és helytörténészek a fölrajzi neveket (pl. dűlők neve), tárgyi emlékeket vizsgálják, vagy elődeink döntéseit (pl.: miért nincs Nagybajomnak vasútállomása).

Az utókor így elgondolkodhat azon, hogy mi az oka annak, hogy Nagybajomnak a rendszerváltás után több mint húsz évvel is Felszabadulás és Május 1 utcája van. Vagy, hogy vajon, miért nevezik Nagybajom talán leghosszabb utcáját – amelyet jó pár kereszteződés megszakít – Fő utcának (a település várossá nyívánítása után több mint tíz évvel)?

Vajon miért nem lehet a Jákói és a Fő utca kereszteződése – Virág Benedek feltételezett szülőházának helyével együtt – Virág Benedek tér? E tér talán megérdemelne egy különálló Virág Benedek szobrot is, aki korának legnagyobb – többek között – ódaköltője és meghatározó, erkölcsileg támadhatatlan egyénisége volt. Véleményét kérve felkereste budai szerény otthonában Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és kora számos jelentős személyisége.

A Sárközy István kastélyát is tartalmazó utca rész pedig lehetne Sárközy István utca, A Főtér pedig a református gyülekezeti házat, templomot és a volt Pálóczi telket – a jelenlegi régi iskolát – is magába foglalva pedig Pálóczi Horváth Ádám tér. Innen a város végéig tartó Keszthely felé nyúló utcarész pedig Sáringer Gyula utca.
Az Iskola köz Tibol László utca.
A Felszabadulás utca pedig pl. Festetics utca vagy Mózsa utca vagy Gólya utca vagy később Boross utca vagy Ivancsics Ilona utca stb. (Nem logikus?)

A névváltoztatás persze a különböző okiratok módosítási kényszere miatt sokba kerülne az ott lakóknak. Ám a döntéshozók (vezetők) felelőssége az is, hogy népszerűtlen intézkedéseket is kell hozniuk a köz és a jövő érdekében. Ily módon a jelen keze maradandóbb nyomot hagyhat a város képén, mint néhány évtized után a leggondosabb óvó szándék mellett is elkorhadó faszobrok a város közterein.

A gondolkodó olvasóknak ajánlom ezt az írást (a Jóisten tudhatja csak azt, hogy írás közben mire gondolhattam). A gondolat is olyan, mint a víz (felszívódva életet ad vagy bomlaszt, megfagyva feszeget, elfolyik, közben a környezetét az embert alakítja)!

Kiss Zoltán (pZ)

Gondolatok az „énekes”, TV-s tehetségkutató műsorokról

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. október 7. 18:43

Egy egyéni vélemény.

A 2012-es RTL-Klub X-Faktorának két somogyi szereplője született tehetség, melyet még hosszú énektanulásuk során tovább is fejlesztettek. Mindketten kiestek a további versenyekből, ezzel megfosztva sokunkat attól, hogy egyenes adásban is élvezhessük előadásukat.
Gratulálok felkészülésükhöz, tehetségükhöz: nekik, szüleiknek és nevelőiknek (mindazoknak, akik tehetségük és személyiségük kiteljesedéséhez hozzásegítettek). Meggyőződésem, hogy ez a döntés nem veszi el kedvüket a további közszerepléstől. Drukkolok nekik.

„In medias res” (Kezdem a közepén – szabadon fordítva)

Mi lenne a zsűritagok, mentorok dolga, ha az énekes tehetségeket kell válogatni. (A megbízó szerint: olyan tehetséget, mely a nézettséget növeli.)

Szerintem az énekes tehetségeknek (a későbbiek során ebben az írásban egyszerűsítve tehetségeknek) két összetevője van. Az egyik összetevő örökletes, gének által meghatározott. A másik része a tanulható, fejleszthető. Mint, ahogy minden ember különböző, a veleszületett összetevők is különböző fejlettségűek. Téved az, aki azt gondolja, hogy azt is lehet fejleszteni, ami nincs, vagy a kicsi meglévőt olyan szintre lehet fejleszteni mint a veleszületett tehetségűt. Az ilyen „tehetség”, ha azzal élnek, adott pillanatban felborulhat, a személyiségben komoly pszichológiai problémákat okozva.
(Kit érdekel ez? Legfeljebb családját és a jobb érzésű emberek sajnálatát váltja ki. Találhat példát rá mindenki, aki kicsit gondolkodik – nem szükséges az énekesek között válogatni.)

Az énekes előadói tehetségnek is több oldala van.

Néhányat ezek közül.
Ilyen a hallás, a tiszta éneklés, a hangszín, az előadói képesség (gyűjtő fogalomként), a stílusérzék stb. Ezek egy-egy előadás során kölcsönhatásban vannak egymással.

Ahhoz, hogy valaki tisztán énekeljen legalább relatív hallással (röviden hallással), és tiszta énekhanggal kell rendelkeznie. Hiába van valakinek hallása, ha olyan a hangja (mindig, vagy néha) mint a rosszul hangolt zongora. (Akiknek jó hallásuk van, azok észre veszik maguk is, hogy hamisan énekelnek, de vannak olyanok – a továbbkerült versenyzők között is –  akik ezt nem hallják.)
Mindkettő képesség fejleszthető, olyan hangszerekkel (ilyen például az olcsó és könnyen beszerezhető furulya), melyek stabil hangolásúak, de zenehallgatással is, ha ez a zene nem hamis. A fejlesztés annál hatékonyabb minél fiatalabb korban kezdik.

A hangszín változtatható legkevésbé, viszont ez határozza meg legjobban az előadandó művet. (Ez is változhat – még a nem kívánt irányban is – elsősorban életmódváltozás – életkor, hízás, cigaretta, alkohol stb.- hatására.)

Elengedhetetlen egy jó énekesnél a jó előadói képesség is, de nem pótolja a hallást, tiszta énekhangot és az egyéni hangszínt.
Azoknál az előadóknál, akiknek legalább jó hallásuk és hangjuk van és kiváló előadók, azt tanácsolom, próbálkozzanak a színészettel (ne akarjanak énekesek lenni). Ott majd megrostálják őket.

Tehetség kell egy-egy mű kiválasztásához is. Az előadónak – munkássága során – magának kell kiválasztania stílusát, kialakítania egyéniségét, mert ez jelentősen befolyásolja sikereit. Ha ezt kiengedi kezéből örökké kiszolgáltatott lesz. Könnyen lehet egy-egy előadót kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy kiválasztják számára, hogy mit kell előadnia.

Ezek után azt mondhatná az olvasó, hogyha ilyen jól tudom, akkor miért nem éneklek, zsűrizek. Két oka is van soha nem kértek fel rá. Ha felkérnének rá, nem vállnám, mert csak átlagos hallásom van és a hangom néha, mint a lehangolódott zongora. Akkor vajon miért írtam le? Mert ezek alapján véleményt alkotok előadókról, zsűritagokról, mentorokról, stábokról és műsorokról. Mint ahogy megteszi ezt mindenki a saját elképzelései alapján.!!!

Kit érdekel ez?

A nézőt? – ha sérti a fülét és igazságérzetét (legfeljebb átkapcsol egy másik csatornára).

Az előadót? – talán. (Akkor biztosan, ha kiesik.)

A kereskedelmi adó zsűritagját? – (tisztelet a kivételnek) nem!

A TV adót? – csak akkor, ha a nézettség számottevően csökken (akkor mérlegelnie kell)! A TV adót az sem zavarja, ha jóhiszemű embereket aláz meg azzal, hogy „kifigurázza” őket. (Valószínű védi őt a szerződés amit a „szereplővel” aláíratott.) A lényeg az, hogy a nézettség – vele együtt – a bevétel nőjön.

Nem vagyok jogász, ezért a „sértetteket” arra biztatom, hogy forduljanak valamilyen jogsegélyszolgálathoz (bármit is írtak alá, ugyanis van olyan jog is melyről az ember nem mondhat le), mert úgy gondolom, hogy az emberi méltósághoz (pl.:megalázó elbánás) való jog alkotmányunkban rögzített. A per megnyerés reményében úgy gondolom a szakügyvéd, szakügyvédek pedig – a kártérítés bizonyos százalékáért – vállalni fogják a pert (utólagos fizetéssel is).

pZ

A nagybajomi zenekarokról

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. szeptember 18.

Legalább egy évvel ezelőtt egy volt zenekari tag megígérte, hogy megírja a nagybajomi My Big Trouble történetét, melyet feltehetek a Nagybajom Figyelő oldalaira. Az írást eddig még nem kaptam meg. A következő két filmet valószínű Ő tette közzé az interneten.
http://www.youtube.com/watch?v=toV-d7BYAps
http://www.youtube.com/watch?v=Jl4z3ncnFzE

Nagybajomban szinte minden korosztálynak megvolt a maga rock zenekara. Hogy néhány zenekari tag nevét említsem, akik ma is Nagybajomban élnek: – a teljesség igénye nélkül – Mustos István, Szabó Dezső, Pap Jenő, Ács–Gergely Róbert, Róth Erich és még sokan mások (Cactus, Trezor együttesek stb.).

A My Big Trouble alapítói György-Dávid Zsolt és György-Dávid Zoltán testvérek. Hozzájuk csatlakoztak a volt általános iskolai osztálytársak Herczeg Imre, Kiss Zolán, Nádai Tamás. A zenekar így állt fel: György-Dávid Zoltán (dob), György Dávid Zsolt (a zenekar vezetője, ének), Herczeg Imre (gitár), Kiss Zoltán (basszusgitár), Nádai Tamás (billentyű). A zenekarban játszott egy ideig Major Balázs (gitár) is. A kezdet gyötrelmes volt. „Nagy bajuk volt.” Nem kaptak próbatermet. Egy ideig a zenekar mellett bábáskodott Marics Csaba is.  Első fix helyük a foci öltöző nagytermében volt Horváth Éva jóvoltából, aki akkor könyvtárossága mellett a foci csapat ”mindeneseként” tevékenykedett. Szűk körben itt is mutatkoztak be. Névválasztás közben a dobra fiam szemet ragasztott (Eyes), de végül a My Big Trouble név mellett döntöttek (Major Balázs ötletére). A későbbiek során Bán Csaba lelkész biztosított helyet számukra a gyülekezeti házban. Csak a sikerek elérése után kerültek a művelődési házba. Első sikerüket Gyergyószárhegyen érték el (Saját erőből – idősebb Nádai Tamás segítségével – teljes felszereléssel utaztak Szárhegyre.) Az erdélyi fellépésre Pirka János beszélte rá őket a Patak vendéglőben történt fellépés után. Először az erdélyi újságok írtak róluk. Jelentősen hozzájárultak az akkor pangó testvértelepülési kapcsolatok megerősödéséhez. (Kiss Zoli ekkor szerezte első barátait Szárhegyen. Azóta is tart ez a személyes kapcsolat. Szinte nincs olyan év, hogy legalább egyszer ne látogatna Erdélybe barátaihoz.)
Ettől kezdve a város zenés rendezvényein felléptek. Különösen sokszor az iskola rendezvényein, hol az egész zenekar, hol annak egy része Pap Jenő (billentyű), Tibol Veronika (billentyű), Táskai Vince (gitár), Ács–Gergely Róbert (dob) és gyermekszereplők (ének) részvételével. (Az utód zenekarok a mai napig is követik ezt a hagyományt.) Nádai Tamás – tanulmányai  miatt – Pécsre távozott, így a zenekar billentyűs nélkül maradt.
Sikerült meggyőzni Pap Jenő zenetanárt, hogy lépjen be a zenekarba. A zenekarnak talán ez az időszak volt a legsikeresebb korszaka, mely tele volt sikeres fellépésekkel. Ekkor készítette első zenei alapját egy amerikai AIFOR katona számára a zenekar. Volt olyan év, hogy ők zenéltek a megyei zenészbálon. Azóta is megismerik őket zenésztársaik, szó nélkül nem mennek el egymás mellett.
Időközben Herczeg Imre új hobbit talált magának, gyakorlatilag kiszállt a zenekarból, György-Dávid Zsolt elköltözött Nagybajomból. Így – addig, amíg élt Táskai Vince – csak az iskolai szereplések maradtak. A zenekar lassan megszűnt működni (egy ideig még csak a hangtechnikai munkálatokhoz – erősítés, hangtechnikai utómunkálatok a Bajom TV működéséhez – vették igénybe a zenekar tagjait és technikáját).

Farkas Balázs (billentyű) és Hosszú Milán (gitár) kezdeményezésére a régi technikával, György-Dávid Zoltán (dob), Kiss Zoltán (basszusgitár) jött létre a Game Over zenekar.
Próbálkozások után Kuczkó Lilla lett a zenekar énekese. Pár fellépés után stílus viták miatt a zenekar megszűnt.

A „zenészek” énekest, Jáger Kinga zenekart keresett. Így jött létre az Orion 5 zenekar. A zenekar tagjai : Farkas Balázs (billentyű), György-Dávid Zoltán (dob), Hosszú Milán (gitár), Jáger Kinga (Janga) (ének), Kiss Zoltán (basszusgitár).
A hanganyagok rögzítését, utómunkálatokat Jáger László végzi. Így készült el néhány zenei alap a zenekar közreműködésével, melyet Jáger Kinga használ.
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2013/04/19/janga-jager-kinga-orion5/

A zenekarok története, fejlődése szorosan összefügg. Az Orion 5 zenekarnak van olyan berendezése mely még a My Big Trouble zenekaré volt.  A „zenészek” egy része autodidakta módon képezte, képeztette s jelenleg is képezi magát. Zeneiskolai végzettsége csak Farkas Balázsnak és Jáger Kingának van.

A zenekarok nem jöhettek volna létre a tagok kitartása, áldozatvállalása nélkül. Valamennyi felsorolt zenekari tag élvezte családja erkölcsi és anyagi támogatását is.

Nem kívántam teljességre törekedni. Remélem a zenekari tagok közül, valakik majd megírják a zenekarok történetét. A My Big Ttrouble zenekarét attól várom, aki megígérte. Igényes munkára számíthatnak az érdeklődők. Bizonyíték rá a Youtube-on megjelent második klipp. http://www.youtube.com/watch?v=toV-d7BYAps

Kinga TV-s szereplése késztetett írásra. Egyes sajtóorgánumok Jáger Kingát a Game Over zenekar tagjaként említették. Kinga zenekara az Orion 5.
Kérem olvassák Major Balázs és Xy hiteles hozzászólását.

Kiss Zoltán (pZ)
úgyis mint az egyik zenekari tag édesapja

Válasz egy kérdőívre

NAGYBAJOMfigyelő:
2012.08.14.

Egy szórólapot találtam a postaládámban a Polgármesterasszony aláírásával, melyben arról érdeklődik milyen három szobrot helyezzenek el pályázati pénzből a belváros közterein.

A választ a cél határozza meg.

Ha a pénz elköltése és a pályázat feltételeinek teljesítése a cél, akkor bármilyen művészeti alkotás megfelel.

Ha az a cél, hogy a téma kötődjön Nagybajomhoz, akkor mind a három ismertetett ötlet megfelelő.

Ha az a cél hogy az eddigieken kívül, ismertebbé tegyünk valakit és nagybajomi kötődését, hogy az idelátogatók megtalálják azt, amiért Nagybajomot választották úti célnak, akkor talán az ajánlatok közül a Tibol Lászó mellszobor felel meg a célnak.

Az igazat megvallva Nagybajomot:

Virág Benedek
– megjegyzem: Egyes kutatók szerint Virág Benedek (paptanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere. A kor legnagyobb ódaköltője) nagybajomi születésű, ide járt haza szüleihez. Más irodalomkutatók a dióskáli templomon 1930-ban elhelyezett emléktáblára és egy jobbágyi felszabadító levélre hivatkozva tartják Dióskál szülöttjének. – ,
Csokonai Vitéz Mihály,
Sárközy István,
Pálóczi Horváth Ádám,
Gyergyai Albert és a
II. Világháború eseményei tették ismerté a külvilág számára. ( A sorrend nem elsőbbséget jelöl.)

Ha büszkék vagyunk Dr.Sáringer Gyulára akkor választhatjuk Őt is.

A városban található Sárközy és Csokonai szobor, de a Nagybajomba látogató német turisták nem róhatják le kegyeletüket a meglévő II. világháborús emlékművek előtt.

Javaslat (a szobor állításra):

  1. Néhai Tibol László festőművész, iskolaigazgató és képviselő mellszobra
  2. Virág Benedek paptanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere,  kora legnagyobb ódaköltőjének mellszobra
  3. II. világháború áldozatai (bronz dombormű), mellyel a művész utal a szembenálló felekre és a lakosság szenvedéseire

 Megfontolandó:

Gyergyai Albertirodalomtörténész, egyetemi tanár,
író, műfordító mellszobra,

Pálóczi Horváth Ádám énekszerző és dalgyűjtő,
nagyhírű
felvilágosodott tudós, ismert író mellszobra,

Dr. Sáringer Gyula Széchenyi-díjas magyar
agrármérnök,
entomológus, ökológus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos

Akadémia rendes tagja. A kísérletes

rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves
kutatója mellszobra,

Gólya fészkével, melybe egy kisgyermek behajol.

Kiss Zoltán (pZ)

3 / 7 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén