NagybajomFigyelő

Nagybajomi hírek oldala

Címke: KissZ 4 / 7 oldal

A sárga-tetejű

Szerző:

Dátum: 2012-06-11

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. június 11.

Nem kívánok gasztro-blogger  lenni, de édes szájú vagyok szeretem a finom süteményeket.

„Nagycsaládunkban” a dédmama („nagymama”) és anyu főzött, anyu készítette az édes süteményeket (a tészta alap és a krémek keverését rám bízva – szívesen tettem – a jutalmam a krémesen maradt fakanál és a keverőedény kinyalása volt. A mutatóujjamat használva igazán tisztára tudtam nyalni a tálakat.), nagymama és mama sütötte a kelt tésztákat és a réteseket. Nem volt olyan vasárnap, amikor ne lett volna legalább egy sütemény az asztalon még a legszűkösebb körülmények között sem.

Ötven évvel ezelőtt Pécsre, kollégiumba kerülve mivel nem kaptam mindig vacsorát – a hiányzó élelmiszert – otthonival pótoltam. Nagyanyám minden héten jött a piacra, hozta árulni az almát és a tömött pakkot, aminek legnagyobb része alma volt. A pakk tartalmát megosztottam szobatársaimmal, ahogy ők is a saját pakkjuk tartalmát megosztották velem. Szinte mindig került a csomagba sütemény is. Nemcsak nekem, hanem nekik is ízlett. Sokszor előfordult hogy hét végére hideg kaját kaptunk, ami gyakran egy fél csomag vaj volt, amit egy idő után untunk. Valakinek eszébe jutott, hogy küldjem haza anyukám pedig süssön belőle „sárga-tetejűt”. Így a Horváth Ilona féle Jókai szeletből a tetejére öntött sárga cukormáz miatt sárga-tetejű lett, ami a tágabb családban is elnyerte a sárga-tetejű elnevezést.

Mamámat, fekete fejkendőjével, saját maga által horgolt fekete “belinerjével” a szobatársak, de a többi kollégisták közül is sokan ismerték.  Este érkezett a ”húszassal” ha ráértem mentem eléje és átvettem a pakkot, vagy hozta a kollégiumba. Másnap az üres szatyrot vittem, vagy szobatársaim vitték a piacra.

Ime a

SÁRGATETEJŰ

HOZZÁVALÓK:

30 dkg liszt,

20 dkg vaj,

10 dkg porcukor,

1 tojás.

Ízlés szerint választott 20 dkg lekvár,

A mázhoz:

2 tojássárgája,

6 dkg porcukor,

1 csomag vaníliás cukor.

ELKÉSZÍTÉS:

Morzsoljuk el a lisztet a vajjal, majd adjuk hozzá a porcukrot, és a tojást. Formáljuk hengerré, és osszuk 3 részre. (Hűtsük le. A meleg vajas tészta könnyen törik.)

Sodorjunk az egyes darabokból tepsi hosszúságú rudakat, és nyújtsuk ki 3 mm vastagságú, nagyjából 12 cm széles lapokká. A lapokat nyújtófára csavarva sütőlemezre helyezzük, széleit egyenesre vágjuk és külön-külön megsütjük. Sütés előtt szurkáljuk meg egy villával, hogy a tészta fel ne hólyagosodjon. Kenjük meg a még meleg lapokat lekvárral, és ragasszuk össze a 3 lapot.

Kavarjuk habosra a tojás sárgákat a porcukorral, és a vaníliás cukorral, majd kenjük a lekvárral összeragasztott tészta tetejére. Tegyük 10 percre langyos sütőbe, hogy a bevonat összeolvadjon. Kihűlés után vágjuk 3cm széles, 8cm hosszúságú szeletekre.

Finom hosszú ideig eltartható szárazsütemény jellegű sütemény.

Vesd össze: Horváth Ilona: Szakácskönyv XIII. átdolgozott kiadás 367-368. oldal Orleans szelet, Jókai szelet

http://www.sutigyar.hu/recept/orleans-szelet

http://mamisuti.blogspot.com/2011/06/jokai-szelet.html

pZ

Húsz éves a nagybajomi „Gyermekekért „ Alapítvány

Szerző:

Dátum: 2012-02-02

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. február 2. Írta: Gerse Imréné

Az alapítvány létrehozását az MDF Nagybajomi Szervezete 1991. augusztus 29-én Alapítványi Felhívás című körlevelében kezdeményezte. A tagság felhatalmazta Kiss Zoltánt, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezze.
A felhíváshoz csatlakozott:
 Általános Iskola Nagybajom, Kossuth u. 10 ÁFÉSZ Nagybajom, Fő u. 45
Takarékszövetkezet Nagybajom, Fő u. 109-111.
Önkormányzat Képviselő- testülete Nagybajom, Fő u. 40.
Horváth Teréz Nagybajom, Fő u. 199.

Tibol László – az iskola igazgatója – a további feladatok lebonyolításával Czeferner Józsefnét – az iskola gazdasági igazgatóját – és Kiss Zoltán általános iskolai tanárt kérte fel.
1992 január 7-én az alapítók elfogadták és aláírták az alapító okiratot.

Az alapítvány célja:
Az általános iskolás gyermekek neveléséhez, oktatásához – számítógépes ismeretek elsajátításához- szükséges anyagi alapok kiegészítése, tehetséges tanulók támogatása.

Az alapítvány kezelő szerve az 5 fős kuratórium.
Az alapítványt a kuratórium elnöke képviseli.

A kuratórium eddigi elnökei:Czeferner Józsefné, Baloghné Pozder Veronika, Ács-Gergely Andrásné, Törő Krisztina, Hegedüsné Kóró Ágnes, Gerse Imréné
Tagjai: Tibol László, Horváth Teréz, Valkó Józsefné, Ács Atilla, Gerse Imréné, Kiss József, Ács-Gergely Andrásné, Dömötör Sándor, nagy Zoltánné, Szerencsés Istvánné.

A kuratórium tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik, de a tevékenységük során felmerülő költségeket az Alapítvány megtéríti. A kuratórium szükség szerint, de évente legalább 3 alkalommal ülésezik.A kuratórium gondoskodik – az alapító okiratban rögzített céloknak megfelelően – a támogatások felhasználásáról.
Az elmúlt 20 év alatt az alapítók és a – zömmel- nagybajomi cégek, vállalkozók, magánszemélyek 27 millió 500 erer Ft-tal támogatták az Alapítványt.
Az első 7 és az utolsó 3 évet leszámítva ez több mint 1 millió Ft-ot jelentett évente.
Az adományozók évente ennyivel járultak hozzá a nagybajomi általános iskolás gyermekek testi lelki, szellemi fejlődéséhez.
A támogatásokat pályázatok útján nyerhetik el a tanulók, osztályközösségek, tanulócsoportok.

Az Alapítvány céljait figyelembe véve évente rendszeres támogatástv kapnak:
Tanév végén azok a tanulók, akik képességeiknek megfelelően jól teljesítettek tanulásban, sportban, közösségi életben
 Csokonai-napokon rendezett versenyeken helyezést elért tanulók. A sportélet minden területén működő tehetséges csoportok (gyermeklabdarúgás, röplabda, ugrókötél).
Az erdei iskola programján részt vevő 6. osztályos tanulók.Reméljük, ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink megtanulják tisztelni és szeretni a természet szépségét, és ráébrednek a környezetvédelem fontosságára.
Minden évben jutalmazzuk a farsangi bálon legötletesebb jelmezbe öltözött ossztályokat.
Nagy örömmel támogatjuk testvérvárosaink kapcsolatait elmélyítő kirándulásokat. (Gyergyószárhegy, Schortens)
Szívesen támogatjuk a hazai kirándulásokat is, hiszen ez a hazaszeretetre nevelés nagyon fontos eszköze.
A rendszeres kérelmeken kívül gyakran érkeznek alkalmi pályázatok is, pl.: iskolai versenyek, tömegsport, gyermeknap, szakkörök, játszóházak költségeinek támogatására.

Minden pályázatot megpróbálunk érdemben támogatni, ha az nem ellentétes az alapítvány célkitűzéseivel, és rendelkezünk hozzá anyagi forrással is.Természetesen az alapítvány nem működne támogatók nélkül.Köszönettel tartozunk az iskola nevelőinek és diákjainak is, hiszen a Csokonai-est tartalmas produkcióival – szülőkön keresztül – ők is adományozókká váltak.Biztosak vagyunk abban, hogy valamennyien nemes célt támogatnak.
Aki gyermekeinek boldogulását segíti, az városunk jövőjét építi. Ezután is várjuk odaadó felajánlásaikat, anyagi segítségüket.

Az alapítvány számlaszáma:11743143-20000143
Adószáma: 19195513-1-14

Akik az elmúlt 20 év során befizetéseikkel a nagybajomi „Gyermekekért” Alapítványt támogatták (a névsor nem tartalmazza az adójuk 1%-át az Alapítvány számára felajánlókat):

Agrárgazdasági Zrt, Albertus János, Albertus József,  Általános iskola tanulóközössége Nagybajom, Adrosics Zoltán, Ács-Gergely András, Ács-Gergely Andrásné, Ács-Gergely Róbert, ÁFÉSZ, Babai Tamásné, Bakonyi Lajos, Ballér Jánosné, BALO Kft, Balogh József, Balogh Zsolt, Baloghné Szabó Ibolya, Bán Csabáné, Dr. Benus József, Bek László, Bek Rózsa, BOBO Kft, Bodri József, Bogdán János, Bognár Jánosné, Borbás László, BORONKA 2001 Kft, Buborék Bár, Bujbáczi Józsefné, Bunovácz Istvánné, Büki Béláné, Büki Imre, Czebei Gyula, Czebei Zoltánné, Czeferner József, Czeferner Józsefné, CZEFI Bt, Csermann-né Hober Erika, Csordás József, Dalovics Zsolt, Deák Varga József, Diákönkormányzat, Domján László, Dömötör Katalin, Dömötör Sándor, Ifj. Dömötör Sándor, Dömötör Sándorné, Erdei Sándor, Europa Pék Kft, Fajcsiné Sturm Ilona, Farkas László, Farkasné Zsobrák Ilona, Fekete Lajos, Fenyvesi József, FOCUS TRADE Kft, Galba József, Galba Józsefné, Galba Róbert, Garzó Józsefné, Gerse György, Gerse Imre, Gerse Imréné, Gönc Zsolt, Gyergyószárhegy Önkormányzata, Gyermek –és Ifjúsági Sportminisztérium, Gyermekotthon dolgozói, György D. József, György D. Sándor, Gyurkó János, Hegedüsné Kóró Ágnes, Horváth Éva, Horváth János, Horváth Józsefné, Horváth M István, Horváth Teréz, Horváth V. Zoltán, Ifj. Horváth V.Zoltán, Horváth Zoltán, Horváthné Kovács Ildikó, Horváthné Vancsura Ágota, Hujber Tamás, Huszár István, 5-ös Hárs Bt, Ifjúsági kör, Illlés Sándor, J.T. Ruhaipari Kft, Jusztusz Jakab, Kálmán Zoltán, Kányási László, Kaszás Kereskedelmi Kft, Király László, Király Lászlóné, Kiss Ágota, Kiss Anett Katalin, Kiss János, Kiss József, Kiss Lászlóné, Kiss Zoltán, Dr. Kocsis Gabriella, Kolunbán Ervinné, Dr. Kovács Józsefné, Kovács Ferencné, Kovács János, Kovács Zoltán, Kovácsné Horváth Mária, Kuckó János, Lancsák Sándorné, Lasán Tibor, Lovász Henriett, Major Tibor, Matyók János, MDF helyi szervezete, Meló Sándor, Ifj. Meló Sándor, METABOX Kft, Mezőfi Attila, NAFA Kft, Nagy Zoltán, Nagy Zoltánné, Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagypál Olga, Nagypálné Tóth Mária, Nedevisc és Társa, Nedevics László, Nemesné Leiti Magdolna, Németh Gábor, Országgyűlés, OXO Kft, Palicskóné, PANNON OBST Kft, Papp Lajos, Patak Vendéglő, Pedagógusok, Pintér Zoltán, Pirka János, Pirka Lászlóné, Póth Gábor, Pozder Veronika, Rácz Jánosné, Dr Roth Erich, Rorth Erich, SÁFI KER Kft, SEFAG zrt. Nagybajomi Erdészete, Septe József, Septei Ildikó, Simon László, Somogy Megyei Önkormányzatt, Szabó Ernő, Szabó Ernőné, Szabó Péter, Szabó Tamás, Szabó Tamásné, Szaka László, Székelyi András, Szláveczné Kovács Krisztina, Szőke Attila, Sztracsek Ferenc, Szűcs Ferencné, Szülői Munkaközösség Nagybajom, Takarékszövetkezet Nagybajom Vidéke, Tálas Sándor, Tibol László, Tibol Lászlóné, Toldi János, Tóth Attila, Tóth József, TRIVERNET Bt, Üzemanyagkút Kft. Nagybajom, Valkó Józsefné, Vámosi Zsolt, Várhegyi Éva, Vass Attila, Vasvári János, Vasvári Jánosné, Vörös Józsefné, Zsoldos Márta Piroska.

Gerse Imréné a kuratórium elnöke

A cikk megjelent a Csokonai Hírharang II. évfolyam 1. különszámában.
Első része elhangzott a 2012. január 27-én tartott Alapítványi esten.

Kapcsolódó írások:

http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/01/03/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany/
Írta: Kiss Zoltán
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Gerse Imréné
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/10-ev-a-gyermekekert-alapitvany-kuratoriumaban/
Írta: Ifj. Dömötör Sándor
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/03/gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Törő Krisztina

Húsz éves a nagybajomi Gyermekekért Alapítvány

Szerző:

Dátum: 2012-01-03

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2012. január 3. Írta: Kiss Zoltán

A kezdetek
A rendszerváltás időszakában Nagybajomban hat politikai szervezet működött.
(Forrás: HELYI ÖNKOMÁNYZATI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS jegyzőkönyvei 1990 szeptember 30.:


https://www.dropbox.com/s/6yksz007vecdii3/V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%A9pvisel%C5%91k_1990.doc?dl=0

https://www.dropbox.com/s/9k91bjkoqinedrs/V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%A9pvisel%C5%91k2_1990https://www.nagybajom-figyelo.hu/kiss-csemete-nagybajom/.doc?dl=0

https://www.dropbox.com/s/ba9urwezrbbldix/V%C3%A1laszt%C3%A1s_polg%C3%A1rmester_1990.doc?dl=0

A Gyermekekért Alapítványt az MDF Nagybajomi Szervezete kezdeményezte.
Ezzel kapcsolatban a Szervezet megbízott, hogy az Alapítvány létrehozásával kapcsolatos teendőket lássam el.
1991. augusztus 29-én Alapítványi Felhívás című körlevelében kezdeményeztük, az Alapítvány létrehozását, melyet a Szervezet minden tagja támogatott.
(Forrás:

https://www.dropbox.com/s/cg9hhvk38td8s0n/Alap%C3%ADtv%C3%A1nyi%20felh%C3%ADv%C3%A1s.doc?dl=0

Emlékeim szerint a nagybajomi szervezet tagjai: Balogh József, Deák Varga József, Gerse Imre, Gerse Imréné, Hujber Tamás, Király László, Kiss Zoltán, Kovácsné Horváth Mária, Nagy Zoltán, Nagypál Tiborné, Nemesné Leiti Magdolna, Nyíri Izabella, Vasvári Jánosné. Szinte minden ülésünkön jelen volt Nagy Zoltánné, aki később lépett tagjaink közé György Dávid Józseffel, Major Tiborral, Nemes Jakabbal együtt. Az alakulás után Nagypál Tiborné nem vett részt a szervezet munkájában, Nyíri Izabella elköltözött Nagybajomból.
A szervezetnek háromtagú vezetősége volt: Gerse Imréné, Kiss Zoltán és Nagy Zoltán.

Az Alapítvány létrehozásának ötletét az MDF Lakiteleki Szervezetének felhívása adta, melyben kérték, hogy anyagilag támogassuk a Lakitelek Alapítványt.
Az MDF szervezet működéséhez állami támogatást kapott, illetve tagjaitól tagsági díjat szedett. Takarékosan gazdálkodva így gyűlt össze az az összeg, melyet az alapítvány létrehozására felajánlott. Úgy gondolom, és akkor valamennyien úgy gondoltuk, hogy az általános iskolák fenntartásának feladata állami feladat, melyet a törvénykező azóta az önkormányzatok kötelező feladatává tett, de az ellátandó feladatokat az állam törvényi és rendeleti úton szabályozza. Végrehajtása az önkormányzatok törvényi kötelezettsége, a törvényszegés pedig jogkövetkezményekkel járhat. Úgy gondolom, és úgy gondoltuk, hogy mint eddig is, ezután is az állam garanciát vállal az általános iskolás korúak teljes körű oktatásáért és neveléséért, ezért  a Gyermekekéért Alapítványt  az alapítvány kezdeményezői nem szánták semmiféle „védőhálónak” senki számára, hanem csakis többletjuttatásnak, melyet a tehetség kap elismerésként, illetve tehetsége kibontakoztatása érdekében.

Az MDF Nagybajomi Szervezete felhívásához csatlakozott az
Álalános Iskola Nagybajom,
ÁFÉSZ Nagybajom,
Takarékszövetkezet Nagybajom,
Önkormányzat Képviselőtestülete Nagybajom és
Horváth Teréz Nagybajom.

AZ ÁFÉSZ ig. elnöke kikötötte, hogy csak akkor csatlakozik az alapítók közé, ha az alapító okirat tartalmazza a számítógépes ismeretek elsajátításához szükséges anyagi alapok bővítését is. Egyéb észrevétel nem érkezett.

Tibol László – az akkori igazgató – felkérte az iskola gazdasági vezetőjét és engem, hogy egyeztessünk az alapító okirat tartalmáról és megkérte a gazdasági vezetőt, hogy nézzen utána a törvényi feltételeknek és jegyeztesse be az alapítványt. Az egyeztetés során nekem csak az volt a feltételem, hogy az alapító okirat tartalmazza az Alapítványi Felhívásban foglaltakat.
A gazdasági vezető az alapítvány alakuló ülését 1992. január 7-re tűzte ki, ahol az alapítók elfogadták az Alapító okiratot:

https://www.dropbox.com/s/5psgjo49etnp1c7/Alap%C3%ADtv%C3%A1nyi%20alap%C3%ADt%C3%B3%20ok%C3%ADrat.doc?dl=0


Mivel az okirat egyes pontjaival nem értettem egyet, de az alapítással igen, az okiratot aláírtam és bejelentettem, hogy az alapítvány munkájában, sem mint az alapítók képviselője, sem mint kuratóriumi tag nem kívánok részt venni. Bejelentettem, hogy az MDF Nagybajomi Szervezetét Gerse Imréné képviseli. Kértem az alapítókat, hogy az alapítvány céljain az Alapítványi Felhívásban javasoltak szerint változtassanak.
Ezt a változtatást az Alapítók és a Kuratóriummal való egyetértésben a bíróságon bejegyeztették.
(Forrás:

https://www.dropbox.com/s/e5ydkcqpla5gq7w/Alap%C3%ADtv%C3%A1ny%202.Az%20okirat%20els%C5%91%20oldala.doc?dl=0

A köztudatban a Gyermekért Alapítvány létrehozása óta a nagybajomi tehetséges gyerekeket támogatja. Ennek a tudatnak az erősítésében az iskola eddigi minden igazgatója mindig mindent megtett.

Nagybajomban kevés olyan ember van, aki nem támogatta anyagilag az Alapítványt. Ha mással nem, adójának 1%-kával. Köszönet ezért a munkahelyi vezetőknek, akik felhívták erre a figyelmet, de elsősorban azoknak, akik segítették elkészíteni az adóbevallásokat.
Kérem tegyék meg ezt ezután is:
Gyermekekért Alapítvány
Adószám: 19195513-1-14
Banksz.: 11743143-20000143

Kiss Zoltán
a Gyermekekért Alapítvány egyik kezdeményezője

A Gyermekekért Alapítvány jelenlegi kuratóriuma:
a kuratórium elnöke: Gerse Imréné nyugdíjas pedagógus,
tagjai:Zsoldos Márta Piroska a NÁMK igazgatója,
Kiss József az ÁFÉSZ Nagybajom ig. elnöke,
Nagy Zoltánné,
Szerencsés Istvánné.

Forrás: Gerse Imréné

Kapcsolódó anyag:
Nagybajomi alapítványok

Alapítványi Est 2012. január 27.

Kapcsolódó írások:

http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/01/03/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany/
Írta: Kiss Zoltán
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Gerse Imréné
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/10-ev-a-gyermekekert-alapitvany-kuratoriumaban/
Írta: Ifj. Dömötör Sándor
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/03/gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Törő Krisztina

Hírcsokor

Szerző:

Dátum: 2011-02-03

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2011. február 3.

Azoknak az olvasóknak szól a hírcsokor, akik időnként olvassák a Nagybajom Figyelő híreit.

Fejezetek Nagybajom történelméből

Szerző:

Dátum: 2010-12-07

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2010. december 7. Kiss Zoltán Legutóbb frissítve: 2014.02.07.

Kevés olyan – hasonló lélekszámú – település van Magyarországon, melyet úgy ismernek az országban irodalomtörténeti és történelmi emlékei miatt, mint Nagybajomot.

Középiskolások irodalom órán tanulnak a nagybajomi születésű Virág Benedekről a magyar ódaköltészet első mesteréről, és Pálóczi Horváth Ádám polihisztor, irodalmár Ötödfélszáz Ének című gyűjteményéről vagy az irodalombarát Sárközy Istvánról, aki vendégül látta és támogatta Csokonait.
Gyergyai Alberttet a nagybecsű, nagybajomi születésű irodalomprofesszort idézve  Takáts Gyula költő A magyar Hafiz című tanulmányában így ír erről a korról:

„…Egy kertre emlékezve(1971) című esszékötetemben (Takáts Gyula) szereplő Csokonai Somogyban című fejezetemben Csokonai, Sárközy, Pálóczi Horváth körét a keszthelyit megelőző „Bajomi Helikon”-nak kereszteltem el. És Gyergyai Albert így válaszol erre: „Takáts Gyula… lelkes költői túlzással egész »Helikont« vél látni a falunkbeli költők és literátorok társaságában: el is hinném örömest, de a feledékeny falu éppúgy nem emlékszik erre, mint a tényekre támaszkodó rideg irodalomtörténet, bár egyszer talán kiderül, hogy a költőnek van igaza”… Mondhatnám bátran, éppígy áll irodalomtörténetünk is Csokonai szellemével… Nem hiszi el, bár ő, Csokonai, a művét asztalára tette – és magam is a tényeket és az adatokat a legpozitivistább alapossággal felsoroltam. Még a Sárközy bajomi bibliotékájának (A bibliotékáról Molnár László Sándor, Csurgó) katalógusát is, Mózsa Ernő bajomi származású főorvos közlését idézve – amely azt bizonyítja, hogy Descartes-tól, Herder-, Voltaire-, La Fayette-től Barclay-ig stb. ott élt közöttük, Bajomban, Európa szelleme. És Csokonai több, mint negyven somogyi verse nem ezt bizonyítja-e?…”

Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály (részlet) (A részlet Csokonai bajomi tartózkodásának állít emléket.)


Somogy megyei középiskolásként történelem tanárom elmondta, milyen nehézségeket okozott az építtetőknek a Budapest – Fiume vasútvonal kivitelezése, mert egyes földbirtokosok nem engedték, hogy földjeiken keresztül haladjon a vasút.
A települések között megemlítette Nagybajomot is.

A II. világháború magyarországi eseményeinek egyik legutolsó véres ütközete  Nagybajom környékén zajlott. A Margit-vonal részeként a németek Marcali – Nagybajom – Nagyatád irányában erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1944 december elejétől 1945 március végéig Nagybajom környéke felett hullámzott nem kímélve a települést, lakóit  és a harcoló felek egymást sem. Különösen nagy volt a Vörös Hadsereg vesztesége.

Az orosz elesettek egy részét a Szovjet Hősi Emlékmű mögött temették el, míg a német katonai sírok közül Nagybajomban csak néhány ismert. A Sárközy István Helytörténeti Múzeum kertjében, és a nagybajomi római katolikus templom parkjában vannak temetve. A német hősi halottaknak Böhönyén létesítettek temetőt, emlékhelyet.

Nagybajomban a II. világháború még mindig kísért. Sokan vesztették életüket a háború „robbanó emlékeitől” szántás közben aknára lépve, vagy a robbanószereket „piszkálva”. Hosszú ideig a szülők – a háborút követően – nem engedték gyermekeiket a környező erdőkbe. Féltek, hogy „felrobbannak”. A háború “emlékei” még mindig megtalálhatók a környező erdőkben és a településen is (futóárkok, robbanó eszközök – föld felett vagy betemetve) minél idősebbek, annál veszélyesebbek.
Legutóbb – szeptember 16-án – találtak egyet a körforgalom építése során.

NAGYBAJOM A II. VILÁGHÁBORÚBAN (link gyűjtemény)

A II. világháború vége Somogy megyében Puskás Béla

http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/hadszinter_somogy_foldjen.html
http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-07-01/veget_ernek_a_harcok_somogy_megyeben.html
http://www.kaposvariujsag.hu/popup/printing.php?curl=helyi-hireink&aurl=hol-sirjaik-domborulnak-somogyban-mintegy-hatezer-kulfoldi-katona-nyugszik

A fenti három link egy fájlba rendezve

Nagybajom története: 39. Felszabadulásból megszállás (1943 -1945)
Marics József, CREDO 2010 december 3.oldal

Nagybajom Története Mikóczi Alajos – Solymosi László Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága Kaposvár, 1979
(A könyv megvásárolható a Sárközy István Helytörténeti Múzeumban. Nagybajom, Fő u. 4 sz.)

NAGYBAJOM FELSZABADULÁSA (Mikóczi Alajos) 378. oldaltól a 383. oldalig

MALLY FERENCNÉ KEMÉNY SAROLTA: AZ 1944-45.ÖS ESEMÉNYEK 493. oldaltól a 497. oldalig

MARICS JÓZSEF: NAGYBAJOM TÖRTÉNETE: 39. A FELSZABADÍTÁSBÓL MEGSZÁLLÁS (1943-1945) Megjelent: CREDO 2010. december a 3.oldatlól az 5. oldalig.

Hiába kész az út, a táblák kint vannak

Szerző:

Dátum: 2010-09-04

Kategória: Nem kategorizált

KaposPont:
2010-09-02 16:46:11

Még mindig kint vannak az 50-es táblák a 61-es úton, pedig látszólag készen van a felújítás. A Nagybajom-Böhönye közötti szakaszon lakott területen kívül is korlátozzák a sebességet, ha valaki túllépi, megbüntetik…
http://kapos.hu/hirek/kis_szines/2010-09-02/hiaba_kesz_az_ut_a_tablak_kint_vannak.html 


Biztosan sokan ismerik azt a tanmesét, amikor a pásztor sorozatosan farkast kiált akkor is, amikor azok nem jönnek. Így akkor sem hisznek neki, amikor tényleg bajban van. Így van ez a táblákkal is.
Nem tudom, most mi a helyzet, mert tapasztalatom szerint kint hagyták a táblákat nem csak Böhönyéig, hanem Iharosberényig – talán több mint egy éve kint vannak. Tapasztaltam, hogy Iharosberényben 30 km- es táblánál a rendőrök fényképeztek olyankor is, mikor ott nem folyt munka. Egyik ismerősöm szerint munkaszüneti napokon is. Azóta a Nagybajom – Kutas – Nagyatád – Csurgó – Iharosberény utat választom. Valamivel hosszabb, de szabályosan lehet rajta közlekedni.

Egyébként elképesztő a táblák elhelyezése. Úgy gondolom a kivitelező szándéka szerint az építés teljes időtartamára egészen az átadásig a Nagybajom – Böhönye szakasz egész hosszára legalább 50 km-es sebességkorlátozást gondolt – ahol dolgoznak 30 km-t. Ehhez viszonyítva –  még talán most is – az utazó talál olyan 50 km-es táblát – nem is csak egyet, melyet a tőle talán 10 méterre, vagy távolabb levő kereszteződés a KRESZ szerint felold. Találkoztam olyan esettel is, ahol a dolgozó munkások mellett 50 km-es sebesség volt engedélyezve. Még jó, hogy a jobb érzésű gépkocsivezetők a forgalmi viszonyoknak megfelelő sebességet választottak.

Nagyon enyhén fogalmazva ezek a viszonyok nem erősítik, hanem határozottan gyengítik, morálisan aláássák a törvények betartását. A szabályokat betartó közlekedőnek, azaz érzése, hogy haladásával nem alkalmazkodik a közlekedési viszonyokhoz, ezzel veszélyezteti a szabálytalanul közlekedők biztonságát.
(pZ)

A kőműves már laptoppal jár

Szerző:

Dátum: 2010-03-23

Kategória: Nem kategorizált

Sonline:
Legutóbb frissítve: 2010. március 23. 08:45
Harsányi Miklós, Varga Andrea

 

Zéró tolerancia! Alaphangon 100 ezer forint a bírság
…Szabó Tamás, a gazdakörök és gazdaszövetkezetek somogyi elnöke úgy látja: teljesen felesleges adminisztrációval sújtják a termelőket, ezért az új kormánynál indítványozzák majd a jogszabály módosítását…
http://sonline.hu/somogy/kek-hirek-bulvar/zero-tolerancia-alaphangon-100-ezer-forint-a-birsag-294583

NAGYBAJOMfigyelő:

 „Mari néninek” számítógépet, internet hozzáférést kell vásárolnia, meg kell tanulnia a számítógép használatot, tanulmányoznia kell a több száz oldalas adójogszabályokat, munkajogi szabályokat,  ügyfélkaput kell nyitnia az apehhez ahhoz, hogy napszámossal felásassa a kiskertjét, mert „Zéró tolerancia!”
De jobban teszi, ha havi „XXXX” összegért, vagy alkalmanként könyvelőt fogad.
Apropó mennyi is a napszám ? Napi 3000-4000Ft?
Hagyja parlagon! Majd megbüntetik, mert egyenlőre övé a föld és elszaporodik rajta a parlagfű.
Jobb lesz, ha sorba áll segélyért. Mások úgy is azt teszik.
Ez normális? Vajon kiknek és miért készülnek a törvények?
(a szerk.)

 

Március 15. 2010

Szerző:

Dátum: 2010-03-15

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2010. március 15. Frissítve: 2010.03.17. 11:17

Talpra magyar, hí a haza!

E sornak
Ezernyolcszáznegyvennyolc óta
Mindig volt,
Míg magyar él a Földön,
Ha tetszik, ha nem,
Mindig kell, hogy legyen
Politikai mondanivalója!
pZ

Az idei évben is méltó keretek között rendezték meg Nagybajomban március tizenötödikét. Pénteken az iskola diákjai, ma pedig a város ünnepelt, előbb a református templomban, majd innen és a Fő térről vonult a  fáklyás tömeg a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Házba.
A Himnusz közös éneklése után az ünneplők megnézték a hetedik osztályosok ünnepi műsorát.
Ami valóban ünnepi volt. Tökéletes összeállítást, a jól válogatott zene és vetített képi anyag, a szereplők jó versmondása és mozgása tette felejthetetlenné.
A műsor Deák Varga József ünnepi beszédével folytatódott.
Czeferner Józsefné polgármesterasszony zárszavai és a szózat éneklése után a résztvevők képviselői megkoszorúzták a művelődési ház parkjában levő emlékhelyet.
pZ

Deák Varga József ünnepi beszéde:
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/files/Dokumentumok/márc15_2010.doc

Gergelics Sándor ünnepi beszéde
Elhangzott 2010. március 12-én a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és az EGYMI diákjai előtt a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház nagytermében. A műsort a hetedik osztályosok adták.
Az ünnep beszédet Gergelics Sándor tanár úr mondta.

Minden nemzeti ünnepünk olyan, mint egy megelevenedett történelemóra. Történelemóra, melyen már az első osztályosok is részt vehetnek, de nyolcadikosok is jelen vannak. Az ünnepnapokon hazánk történelmének legnagyobb pillanataira emlékezünk. Azokra a pillanatokra, amikor nagyon jó volt magyarnak lenni. Ilyen pillanat volt 1848. március 15-e is, a magyar nemzeti forradalom napja, amit ma ünneplünk.

A felső tagozatosok már tudják, de a kicsik kedvéért érdemes elmondani, miről is tanulunk történelemórákon. Az egész világ, de elsősorban hazánk, Magyarország és az itt élő nép, nemzet történelméről. Arról, hogy mi minden történt velünk az elmúlt ezer, kétezer évben. Mikor volt háború, és mikor volt béke, kik voltak az uralkodók, kik irányították az országot a különböző korokban. És aki sokat járt már történelemórákra – például a hetedikesek meg a nyolcadikosok – , azok már biztosan azt is észrevették: az igazi nagy változások gyakran forradalmakkal kezdődnek.

Forradalom – sokat mondó szó ez. Mintha látnánk mögötte a forró zubogó vizet, és felmerül a sokadalom, a nyüzsgő tömeg képe is. Forradalomnak azt nevezzük, amikor sok-sok ember úgy érzi, hogy a fennálló rend, az uralkodó, vagy a törvények nem jók, valami másra van szükség. Olyan rendszert szeretnének, amelyben nagyobb a szabadság, ahol mindenkinek hasonlóak a jogai, és igazságosság uralkodik. És ha sokakban megszületik a vágy valami jobbra, akkor ez a sok ember összefog, és akár fegyverrel is kiköveteli az igazságát.

1848. március 15-én nem volt szükség fegyverekre. Már attól megrettent a királyi udvar, hogy nagy tömeg özönlötte el Pest-Buda utcáit, és együtt követelték ugyanazt: a magyar nemzet és a nemzetet alkotó emberek szabadságát. És mert két nappal korábban Bécsben is forradalom volt, de ott fegyverek is dörögtek, volt okuk ijedelemre a hatalom birtokosainak. Engedélyezték, hogy önálló magyar kormány – akkor úgy nevezték minisztérium – alakuljon, egy derék magyar ember Batthyány Lajos vezetéséve.

Tehát azokon a márciusi napokon felgyorsult a történelem kereke: minden esemény, ami akkor történt, ma tananyag. Történelmi idők – mondjuk az ilyen időszakra. Azt hinnénk, hogy egészen különleges emberek vitték végbe a nagy történelmi cselekedeteket. És csakugyan, voltak közöttük kiemelkedő személyiségek. A költőóriás Petőfi Sándor. Vagy a regényíró Jókai Mór. Kossuth Lajos, Széchenyi István és Damjanich tábornok. De higgyétek el ők voltak kevesebben! Sokan, nagyon sokan voltak az olyan hétköznapi, egyszerű emberek, mint mi vagyunk.

Egyszóval a forradalmakhoz nem kellenek feltétlenül rendkívüli emberek. Néhány persze nem árt, hogy legyen kire hallgatni, legyen, aki elöl megy, aki kiemelkedik a tömegből. A legtöbb forradalmár azonban kisember. Aki beleolvas a forradalmárok leveleibe, naplóiba, meglátja majd, hogy nem hősök és szentek, hanem halandó emberek voltak a nagy események résztvevői. Olyan emberek, akik napi gondjaikkal küszködtek, de kötelességüknek tartották a haza szolgálatát. Így kerülnek igazán közel hozzánk, így kerül hozzánk ez az ünnep.

Kisebb – nagyobb feladata minden nemzedéknek van. A negyvennyolcasoknak igen nagy küldetésük volt. Talán, ha kegyes lesz hozzánk a sors, nekünk nem jutnak ennyire nehéz dolgok.
De biztosak lehettek abban, hogy eljön az idő, amikor nektek is határozottan meg kell védenetek valamit, amiben hisztek. Amikor ki kell állnotok a magatok, a családotok vagy mások, akár idegenek igaza mellett. Ne késlekedjetek akkor!
Jussanak eszetekbe ezek a hétköznapi forradalmárok, és legyetek ti is erősek, egyenesek, bátrak!

Legyetek méltóak szüleitekhez, nagyszüleitekhez, őseitekhez. Mi magyarok ezt a bátorságot örököltük – ezt adjuk tovább gyerekeinknek.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

A feledett Virág Benedek

Szerző:

Dátum: 2010-01-12

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2010-01-12.

Nagybajom számára évfordulókban január a leggazdagabb hónap. Ebben a hónapban született Gyergyai Albert és Tibol László. Ebben a hónapban halt meg Csokonai Vitéz Mihály, 190 éve Pálóczi Horváth Ádám, rá 10 évre Virág Benedek.

Közülük idén ismét a méltatlanul feledett példaéletű Virág Benedekről emlékezem.

Virág Benedek

Virág Benedek


1754-ben született és 1830 januárjában halt meg a szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.

Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.

Születését nem anyakönyvezték. „Trehány volt az atya” (pap), akinek anyakönyvezni kellett volna, mondotta egy ma élő pályatársa*.
Így nem tudjuk azt, hogy Nagybajomban, vagy Dióskálon született-e.  Ő maga erről így ír: „Ott születtem, hol a bajt nagyban osztogatják”.
A Honismeret c. lap 2000/3-as számában Horváth Júlia „Virág Benedek és kortársai”** című cikkében így ír:
„Ma már tudjuk, hogy Virág Ádám Ignác*** Dióskálon született 1754-ben, s miután apja a jobbágyi kötelékek alól feloldoztatott, 1769-ben családjával Nagybajomba költözött.”
Erre hivatkozva a Magyar Nemzet egyik újságírója az elmúlt valamelyik évben így vélekedik: Eldőlt, hogy hol született Virág Benedek.
Nem tudom, hogy a Honismeret cikkének írója milyen dokumentumra hivatkozik. De pl. egy jobbágyi felszabadító levél dátumából, egy jóval később kihelyezett emléktáblából nem lehet következtetni egy ember születési helyére.
Az egyik földesúr a jobbágyot kölcsönadhatta egy másiknak.
Hogy ki hol születik a születés pillanata dönti el, nem a vélekedés.
De nem ez a fontos. Az fontosabb, hogy mely települések érzik magukénak. Legyen az Dióskál, Nagybajom, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár, vagy Pest-Buda.
Egy biztos: haza Nagybajomba jött. Nagybajomba a Fő utca és a Jákói utca kereszteződésében lévő „dombon” lakó szüleihez.
Édesapja ügyes kezű kovács volt a Sárközy uradalomban. Így Sárközy kastély közvetlen szomszédságában mindig kéznél volt, ha javítani kellett a hintót.

Furcsa módon az anyanyelv változása felejtette el irodalmi munkásságát, melynek ápolásáért korában annyit tett.

* Vesd össze a ma élő pályatárs írásaival:
CREDO 2006. szeptember 2-3 oldal
CREDO 2006. október 2-3 oldal
CREDO 2013. január
**Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
***Szerzetessé szentelésekor kapta a Benedek nevet


Kiss Zoltán

Figyelmükbe ajánlom:

Tabán-anno:TÉNYEK, TALÁNYOK,TÉVHITEK ÉS TÉVEDÉSEK VIRÁG BENEDEK KÖRÜL
http://taban-anno.blogspot.hu/2013/12/tenyektevhitek-es-tevedesek-virag.html
(2013.12.30.)

**Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000343.htm
Nem érhető el (2013.08.18.) ( a szerk.)

Virág Benedek – linkgyűjtemény, Nagybajom Figyelő
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2008/01/30/virag-benedek/

Nyílt levél

Szerző:

Dátum: 2009-09-20

Kategória: Nem kategorizált

NAGYBAJOMfigyelő:
2009-09-20.  Frissítve: 09.22.

„Szemét ügyek”

 Kedves Barátom! 

Köszönöm, hogy felhívtad figyelmemet a következő linkre: http://www.fntudosito.hu/riport/4024
Már találkoztam vele. Egyrészt olvasom FigyelőNet (http://www.fn.hu/) híreit, másrészt rendszeresen olvasom Nagybajom honlapjának Fórum rovatát (http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=nagybajom). 

Ami miatt a linket eddig nem tettem közzé az, hogy szeretnék a képekre, a szemétügyre reagálni. Sajnálom, hogy ezt a község vezetői írásban eddig nem tették meg. Pedig tudtommal több önkormányzati ülésen is foglakoztak a problémával. Vallom: „Verba volant, scripta manent.” A szó elrepül, az írás megmarad. Fordíthatnám szabadon úgy is: a leírt ígéretet könnyebb számon kérni. 

A szemetet a környezet szempontjából két nagy csoportra osztanám.

Az egyik lebomlik, környezetszennyezés nélkül beépül a természetbe. Ez a szerves hulladék. Az ember szerepe, hogy meggyorsítsa a természetbe épülését.

A másik feldolgozatlanul, válogatatlanul károsítja környezetét. Feldolgozás után hasznosítható.

Nagybajom városából intézményesen szállítják:

a háztartási hulladékot, amely az előbb említett mindkét hulladékfajtát tartalmazza.

Meghatározott rend szerint szállítják a zöld hulladékot, mely szerves hulladék. (http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/05/03/Zold_hulladek/)

Szállítják a szelektív hulladékot: egyes hulladékfajtákat ellenőrizetlenül (üveg, papír, műanyag) szelektíven címkézett konténerekben el lehet helyezni a város egyes pontjain (míg az edények meg nem telnek).  

Az elmúlt évben még a város két pontján (Vásártér u vége, Kunmajor) konténer volt elhelyezve, melyben szemetet lehetett elhelyezni. Én magam nem tudom, hogy milyen szemét számára. Azt sem tudom, hogy használatának szabályait hol tették közzé. Hogy milyen körülmények alakultak ki, ahhoz meg kell nézni a Kunmajorban még működő konténert és környezetét. Nem válik a „város” dicsőségére. (Lásd a legelső hivatkozást: http://www.fntudosito.hu/riport/4024.) 

Hála Isten nem lakok egyik lerakó közelében sem, de megértem a közelben lakók felháborodását.

Pár évvel ezelőtt, amikor a város a mostani szolgáltatóval szerződést kötött, a szolgáltató meghatározta, hogy milyen és mekkora edényeket ürít a szemétgyűjtés során. A város illetékes szerve kedvezményes hulladékgyűjtő-edény értékesítést végzett. Nem mérte azonban fel, hogy mely háztartások maradtak edény nélkül. A nem a megállapodás szerint gyűjtött hulladékot a szolgáltató pedig nem szállította el. Jobbik esetben ez a Vásártér utca végébe, illetve Kunmajorba a konténerbe illetve a konténer mellé került, kerül, ha nem a közvetlen környezetet, mezőt, erdőt szennyezi az építési hulladékokkal, a kidobott bútorokkal, a használhatatlan műszaki cikkekkel együtt. 

Egyes helyeken Nagybajomban is törvényesen meg lehet szabadulni bizonyos hulladékoktól. Például a szükségtelen gyógyszereket vissza lehet vinni a patikába, elemeket az ABC-be, vagy egyéb helyekre. A papír hulladékot az elmúlt évekbe az iskolások gyűjtötték. A pille palackokat most is gyűjtik.
Törvény szabályozza az elektromos készülékek forgalmazók által való kötelező visszavételét. Vajon új készülék vásárlásakor hány nagybajomi viszi vissza használt készülékét Kaposvárra.

Megjegyzem az elmúlt években a év egy napján az önkormányzat szervezésében a városban lomtalanítást végeztek. Ekkor a lakók megszabadultak megunt, elhasználódott berendezési tárgyaiktól. Idén Nagybajom honlapjának Fórum oldalán megkérdezte valaki, mikor lesz a lomtalanítás (Környezetünk- laci –  2009. ápr. 10. 22:21 – http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=nagybajom&id=1234785666) . Válasz azóta sem érkezett. Pár nap múlva a polgármester a Bajom TV képújságján közzétette a zöldhulladék szállítási rendjét (http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2009/05/03/Zold_hulladek/). (Nem láttam még zöld hulladékot kihelyezni és szállítani a városban. Vagy magától lepusztul, vagy komposztálva újrahasznosítják.)

Ezek alapján a következő vélemény alakult ki bennem.

Elgondolkodtató, hogy több évvel az új szállítási rend kialakítása után derül ki, hogy legalább kétszáz olyan háztatás van, ahonnan nem szállítják el a szemetet, mert nem vásárolták meg a megfelelő kukákat. Ez eddig senkit nem érdekelt? Most is csak azért érdekli a vezetőket, mert kétszázzal több edény ürítéséért kell fizetni, mint amit elvisznek?
Ez a szemét jobb esetben a konténerekbe rosszabb esetben a környezetbe kerül és alakítja nem csak a városvezetésről, hanem a város lakóiról kialakított véleményt is. Míg a város vezetőit választáson le lehet váltani, de a lakóitól megszabadulni nem.

Mit kellene tenni ahhoz, hogy a szemétügyből ne legyen „szemét ügy”?

Körültekintően megszervezni a hulladék minden formájának szállítását.
–          A rendszerből hiányzó kb. 200 darab kuka pótlása minden lehetséges eszközzel, ha kell önkormányzati segítséggel.
–          A zöldhulladék évi nyolcszori szállítása helyett évi kétszeri lomtalanítás.
–          Ha mindez megvan, a kunmajori hulladéklerakó megszüntetése.
–          A környezet rendjének szigorú betartatása, a renitenskedők következetes büntetése.
     A bizonyítékgyűjtésbe, dokumentálásba például a polgárőrséget is be lehetne vonni.  

A probléma megoldását úgy látom, hogy segítené az önkormányzat által megszavazott hulladékudvar megvalósítása.
A szabályok betartatása, és következetes számonkérés nélkül azonban, az intézkedéseknek nem lesz eredménye. Az újabb intézkedések csak újabb problémákhoz vezetnek. 

Bennünket nem vigasztal, de „Szemét ügyek” nem csak nálunk vannak.
A párhuzamosságok és az azokra adott válaszok azonban, segíthetnek saját bajaink megoldásában.

Rendszeresen figyelemmel kísérem a neten testvértelepülésünk Szárhegy történéseit is az erdélyi online újságok oldalain (http://www.erdely.ma/index.php,  http://www.honline.ro/, http://www.figyelo.ro/, http://www.ujkelet.ro/, http://www.kisujsag.ro/, http://www.kronika.ro/index.php stb.) valamint figyelemmel kísérem Szárhegy honlapját (http://www.lazarea.ro/), ahol olvasom a Szárhegyi Közlöny cikkeit.

Szárhegyen is van szemét ügy és vannak „szemét ügyek”.

Amikor a NAGYBAJOMfigyelő blogot indítottam, testvértelepülésünkről sokkal több netes hírt találtam, mint Nagybajomról. Másrészt példának tartottam bizonyos történéseket, ezért a NAGYBAJOMfigyelő oldalain egyes Szárhegyről szóló cikkekre felhívtam a figyelmet.

Szárhegy, a szárhegyi vezetők az interneten, de az írott sajtóban is sokkal jobban kommunikálnak, mint Nagybajom. Érdemes elemezni a cikkek témáját, a reagálásokat, a hírforrások számát és összehasonlítani a nagybajomival.

Pillanatnyilag náluk a szemét ügyön kívül a szennyvíz a téma. Bár csak már mi is ott tartanánk. Innen a távolból csak reménykedhetünk, hogy megértik, hogy a szennyvíz elvezetése a közösségi érdekeken túl egyéni érdek (a mi érdekünk is), amiért áldozni is kell.

Üdvözlettel:
Zoli
(Kiss Zoltán)

4 / 7 oldal

Előző

Következő

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén