NAGYBAJOMfigyelő:
2012. február 2. Irta: Ifj.Dömötör Sándor

Örömteli és megtisztelő feladat volt igazgatóként részt venni a „Gyermekekért” Alapítvány munkájában.

Köszönet és dicséret illeti azokat a személyeket, akik kitalálták és létrehozták.

A húsz éves évforduló is mutatja, hogy szinte az elsők között, még jóval az alapítványi divathullám előtt történt mindez.

Az iskola, a gyerekek életében meghatározó és fontos tényező az alapítvány. Programok, rendezvények sokaságának finanszírozása, kiemelkedő teljesítmények jutalmazása és ösztönzése köthető hozzá. Az elmúlt két évtizedben számtalanszor segítette az oktatás, a tehetséggondozás tárgyi feltételeinek jobbítását. Gondoljunk csak az alapítvány fő célkitűzései között is szereplő számítástechnikai oktatás feltételeire. Az állami és uniós pályázati forrásokat megelőzően a nagybajomi iskolában a korszerű informatikai oktatás feltételeit teljes egészében a „Gyermekekért” Alapítvány biztosította.

Pedagógusként azt gondolom, hogy a pozitív élmények, a mindennapok monotóniájából kiemelkedő színes események nagyon fontosak a gyerekek számára. Ezek azok az élmények, amikre évtizedek múlva is emlékeznek.

A „Gyermekekért” Alapítvány évről-évre hozzájárul ehhez, támogatásának köszönhetően számtalan csillogó szempár bizonyítja mindig, hogy az adakozók önzetlensége célba ért.

Igazgatóként eltöltött tíz év során nagyon sokszor támaszkodhattam az alapítványra és annak kuratóriumára, amelyért nagyon hálás vagyok mindenkinek.

Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a kuratórium tagjai és elnökei sohasem ölbe tett kézzel várták a támogatásokat, minden egyes forintért együtt és külön-külön is sokat dolgoztunk. Sokszor ténylegesen fizikálisan, máskor az ismeretségi és kapcsolatrendszert, valamint a pályázati kereteket mozgósítva és felhasználva.

Nehezen tudok kiemelni és rangsorolni az alapítvány életéből eseményeket, támogatásokat. Mindegyik fontos és összegtől függetlenül, mindegyik támogatás hasznos volt. Éppen akkor, valakinek vagy valakiknek nélkülözhetetlen segítséget nyújtott.

Az alapítvány által felkaroltak közül a jelentősebbek között tudhatjuk a már említett számítástechnikai fejlesztéseket, a tanév végi, jutalmazásokat, a „Jó tanuló, jó sportoló” díjjal együtt. Továbbá a diáksport és a nemzetközi kapcsolatok szponzorálását.

Évről évre az alapítvány százezreket költ a gyerekek tanév végi jutalmazására. Mindenki tudja, hogy a pozitív elismeréseknek hozadéka van, újabb jó és kiemelkedő teljesítmény. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az alapítvány ezt felvállalta.

(Sajnos az utóbbi években a tanév végi elismeréseket már csak a „Gyermekekért” Alapítvány támogatásával biztosítja az iskola, költségvetési forrás ugyanis nincs hozzá.)

Az alapítvány anyagi támogatása kellett ahhoz többször is, hogy egy-egy tehetséges sportoló el tudjon menni nyári edzőtáborba, vagy részt tudjanak venni tanulók tehetséggondozó programokon, táborokon.

A labdarúgók, röplabdázók, kötélugrók hazai és nemzetközi versenyeken való részvételéhez nyújtott rendszeres segítséget a kuratórium. A röplabdások és a kötélugrók diákolimpiai bajnoki címeihez az alapítvány is hozzájárult.

Fontos szerepet vállalt az alapítvány abban is, hogy támogatta a határon túli magyarlakta vidékek és történelmi, irodalmi emlékek megismerését, a Gyergyószárheggyel való testvértelepülési kapcsolat erősítését.

Ha érzelmileg más is, de legalább ilyen fontos volt a nyelvtanulást és a környezettudatos szemléletet biztosító németországi látogatások segítése.

Szeretnék köszönetet mondani az iskola gazdasági vezetőinek, akik jelentős társadalmi munkával segítették az alapítvány könyvelését, adminisztrációját.

A két évtized bizonyítja a „Gyermekekért” Alapítvány létjogosultságát, szükségét és az iránta érzett bizalmat.

Köszönetemet fejezem ki minden eddigi támogatónak és arra kérek és biztatok mindenkit, hogy lehetőségei szerint továbbra is segítse a nagybajomi „Gyermekekért” Alapítvány munkáját.

Nagybajom, 2012. január 20.
Dömötör Sándor

A cikk megjelent a Csokonai Hírharang II. évfolyam 1. különszámában.

Kapcsolódó írások:

http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/01/03/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany/
Írta: Kiss Zoltán
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/husz-eves-a-nagybajomi-gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Gerse Imréné
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/10-ev-a-gyermekekert-alapitvany-kuratoriumaban/
Írta: Ifj. Dömötör Sándor
http://nagybajomfigyelo.wordpress.com/2012/02/03/gyermekekert-alapitvany-2/
Írta: Törő Krisztina